Kategória: Kutatói Blog
Forrás: https://digitalistudastar.ajtk.hu/hu/kutatoi-blog/vizhiany-a-texas-aktak

Vízhiány

A Texas-akták


Szerző: Kálóczy Mihály,
Megjelenés: 2017.12
 Olvasási idő: 10 perc

A klímaváltozás a Föld bizonyos területeiről nézve csak egy távoli jelenségnek tűnhet, ami csupán messze élő népekre fejti ki hatását. Egy pontig talán ez is volt a helyzet, de ez ma már semmiképpen sem mondható el.

A hűtőajtó nyitva maradt – Élelmiszerbiztonság

Az üvegházhatású gázok kibocsátása megkérdőjelezhetetlenül elérte azt a pontot, ahol egyértelművé vált az összefüggés a szennyezéssel járó emberi tevékenység és az egyre gyakoribb időjárási szélsőségek között. Ennek következményeit szegény és gazdag országoknak együtt kell viselniük.

A Föld éghajlata az elmúlt 12 ezer évben viszonylag stabil volt, ez pedig lehetőséget teremtett az emberi civilizáció létrejöttéhez és jelenlegi életmódunk kialakításához. A stabilitás elsősorban azt jelentette, hogy a globális átlaghőmérséklet ingadozása nem volt jelentős. Bár 2-3°C-nyi változás nem fenyegeti kihalással az emberiséget, képes gazdaságokat megroppantani, különösen az élelmiszer- és vízellátásban okozott válságok révén. A megfelelő mennyiségű és minőségű vízkészletek rendelkezésre állása természetesen nemcsak a közvetlen fogyasztás miatt fontos, hiszen ezekre folyamatosan szükség van a társadalmak élelmiszer-ellátásának biztosításához.

Ami az élelmiszerbiztonságot illeti, a jelenlegi és a 2050-re vonatkozó adatokat összehasonlítva (közepes mértékű ÜHG kibocsátást és alacsony adaptációt feltételezve), a bolygón Afrika és a Közel-Kelet tűnik a legsérülékenyebb területeknek.
Forrás: MET Office & WFP: Food Insecurity Index

Víz – Olvadoznak a jégkockák

A Földön található vízkészleteknek csak 3%-a édesvíz, ennek is a kétharmada gleccserekben és más, az emberiség számára elérhetetlen formában található meg. Arról nem is beszélve, hogy a jég formájában – legyen szó akár sarki jégről vagy magashegységekben található gleccserekről – létező lehetséges víztartalékok mennyisége nagymértékben csökken a globális felmelegedési tendenciának köszönhetően. Az óceáni vízkörzési rendszer pedig nem csak a víz körforgásának három fázisát köti össze globális szinten, hanem egyensúlyt teremt a különböző hőmérsékletű területek között, így csökkentve a szélsőséges időjárási események kockázatát. Nem minden országot sújt a tengerszint-emelkedés vagy a nagy mennyiségű csapadékot hozó hurrikánok sorozata, de e rendkívül érzékeny rendszer egyensúlyának felborulásának igen komoly következményei lehetnek. A vízkészletekre visszatérve, az elolvadt jég természetesen nem tűnik el, megváltozott halmazállapotban jelen marad a Földön. A talajvíz is egy lehetséges víztartalékot jelenthet, de az sokkal inkább helyi kérdés, hogy a megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre áll-e.

Az utolsó jégkorszak 15 ezer éve ért véget, a következő pedig a becslések szerint 50 ezer év múlva lenne esedékes. (A jégkorszak olyan periódust jelent, amikor a földfelszín és a légkör hőmérséklete hosszú távon csökken, ez pedig a kontinentális és sarki jégtakarók, valamint az alpesi gleccserek megjelenését vagy kiterjedését eredményezi.) Jelenleg a holocén időszakban járunk, ami egy interglaciális, vagyis jégkorszakok közötti időszak – és úgy tűnik, sokáig el fog húzódni.

A globális átlaghőmérséklet változásai az elmúlt 500 ezer évben. A hópelyhek a jégkorszakokat jelzik.
Forrás: Steven Earle: Physical Geology BC Open Textbook Project, licenc: CC BY 4.0

A Potsdam Institute for Climate Impact Research szakértői szerint a globális felmelegedés miatt egy teljes glaciális ciklus kimaradása várható, így a következő jégkorszak 50 ezer évet is csúszhat.

Texas remek példája a klímahatások összetettségének.

Texas – Az özönvíztől a szárazságig

Texas állam területe
Forrás: Wikipedia

Hagyományosan a szarvasmarha- és bölénytenyésztés jelentette az állam gazdaságának fő hajtóerejét. A 19. század végén a fa- és a gyapjúipar, a 20. században pedig az olajipar virágzott fel, lehetővé téve, hogy 2002 óta Texas állam realizálja a legnagyobb exportbevételt az Egyesült Államokban 2002 óta, illetve, hogy a második legmagasabb bruttó állami termelést hozza 2016-ban. Ahogy a Wikipédia írja, „Ha egy ország lenne, Texas lenne a 10. legnagyobb gazdaság a világon.” Úgy tűnik, az államnak szüksége is lesz erre a teljesítményre, hogy alkalmazkodni tudjon az új klimatikus viszonyokhoz.

A Harvey hurrikán, egy 4-es erősségű vihar, 2017. augusztus 25-én érte el Texast. 2017. szeptember 14-ére 82 ember halálát okozta, és több mint 48 000 milliárd forintnyi kárt okozott. Valószínűleg ez volt a legpusztítóbb természeti katasztrófa az Egyesült Államok történetében. Túl az áldozatokon és a pénzveszteségen, számos közszolgáltatás semmisült meg országszerte részben vagy egészben.

  • Szeptember 14-re 3 900 otthon maradt áramellátás nélkül,
  • a houstoni iskolakerület 275 iskolájából 75 bezárt az árvíz okozta károk miatt,
  • a Mexikói-öböl térségében 1 millió jármű vált javíthatatlanná,
  • a hurrikán okozta károk következtében a régió olaj- és gáztermelése 25%-kal csökkent, így a gáz ára országszerte emelkedett,
  • a Harvey elárasztott 800 szennyvíztisztító telepet és 13 „superfund site”-ot is. (A „superfund site” olyan földterületet jelent az Egyesült Államokban, amit veszélyes hulladék szennyez, és az EPA kármentesítésre jelölte ki, mert veszélyt jelent az emberi egészségre és/vagy a környezetre.) Szennyvíz és mérgező vegyszerek terjedtek szét az elöntött területeken. 19 víztisztító rendszer állt le és 31 szennyvíztisztító maradt áram nélkül.

A legtöbb Harvey által okozott kárt a heves eső okozta. A hurrikán pusztítása alatt hullott csapadék mennyisége csaknem 132 cm volt (Cedar Bayou, Houston), ami csak minden ezredik árvíz esetén fordul elő. A víz puszta súlya lenyomta a földkérget, ami miatt Houston két centimétert süllyedt.

Ami a gazdaságot illeti, a víz lerombolta a kerítéseket és tönkretette a szarvasmarhák takarmányozására termesztett gabona termőterületeit. Számos állat is odaveszett az árvíz idején. A visszamaradó belvíz tökéletes táptalaja a rovaroknak, amik különböző betegségeket terjesztenek (pl. az ún. pinkeye, ami megvakítja az állatokat).

(Az állattartók egy része úgy reméli, hogy a nedves időjárás végül kedvezni fog nekik, és sosem látott mennyiségű takarmányt és búzát termesztenek majd.)

És amikor azt hitték, vége…

Nincs otthon víz

Három hónappal a Harvey után Texasnak új ellenséggel kellett szembenéznie: a szárazsággalAnnyira hirtelen jött, hogy az állattartók rákényszerültek, hogy eladjanak kb. egymillió állatot, amiket nem tudtak etetni takarmány híján. A szárazság mindig az égbe emeli a marhahús árát, a talaj pedig pusztul, és mindkettő hozzájárul az élelmiszerellátási problémákhoz.

Szárazság Texasban November végén
Forrás: United States Drought MonitorDavid Simeral, Western Regional Climate Center

Sok hő-hó semmiért

Ha a 2017-es év nem lepte meg kellőképpen Texas lakosait december elejéig, akkor a havazás biztosan. Corpus Christi városában ez volt az első 2004 óta. Bár nem okozott kárt idáig Texasban, egy olyan vihar részeként érkezett, amit 40 ezer fogyasztó áramellátását tette tönkre Alabamában.

Globális felmelegedés figyelmeztetés

A klímaváltozás hatásai igen összetettek, néha nehéz elhinni, hogy teljesen eltérő időjárási körülményeket tudnak okozni. A mi esetünkben a Mexikói-öböl térségének hőmérséklete 16-17°C-kal melegebb, mint a múltban volt, ami extrém mértékben felerősítette a Harveyt a megnövekedett nedvességtartalom miatt. Mindeközben a régió megváltozott időjárási mintái lehetővé tették, hogy a Harvey Texas fölé haladjon, ahelyett, hogy visszatért volna az óceán irányába. És vajon honnan jött ez a sok víz, amit a hurrikán hozott? Az olvadó jégsapkák – amik 1,6 méterrel zsugorodnak évente, összehasonlítva az 1992 előtti 3,8 cm-rel – szolgálnak forrásként, és, mint látható, nemcsak tengerszintemelkedést okoznak.

A kérdések pedig továbbra is megválaszolatlanok:

Mikor tudjuk bezárni a hűtőajtót?

Kik fognak éhezni és szomjazni a globális felmelegedés hatására?

 

Nyitókép: MET Office