Új év, újabb fenyegetés

Épp, hogy elkezdődött az újév, Észak-Korea máris magára vonta a nemzetközi közösség figyelmét több ügy kapcsán is, mint a ballisztikus rakétakilövések, a kínai szénembargó, valamint Kim Dzsong-un féltestvérének meggyilkolása.

Február 13-án a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) végrehajtotta az év első ballisztikus rakétakísérletét. Az új fejlesztésű, közepes hatótávolságú Pukkikszon-2 (Sarkcsillag-2), amely szilárd hajtóanyaggal működik – így sokkal stabilabb, mint a korábbi típusok –, nemzetközi vizeken, a Japán-tenger területén landolt. Ez volt az első provokáció Észak-Korea részéről Donald Trump amerikai elnök beiktatása óta, aki ekkor épp Abe Sinzo japán miniszterelnököt fogadta, a teszt időzítése így szimbolikus jelentőségű volt. E típusú ballisztikus rakéták hatótávolsága általában 3500-5000 kilométer, azonban a február 13-ai mindössze 500 kilométernyit repült, mielőtt becsapódott volna a Japán-tengerbe, ami – ellentétben a KDNK hivatalos közleményével – így lehetett sikertelen kísérlet is. A KNDK már a koreai háború befejezését követően elindította a nukleáris és ballisztikus rakétaprogramját is, amelyeket Kim Dzsong-un 2011-es hatalomátvétele óta rendkívüli mértékben továbbfejlesztett. Tavaly januárban és szeptemberben Észak-Korea végrehajtotta negyedik, majd ötödik nukleáris tesztjét, továbbá példátlan számú, 23 ballisztikus rakétatesztet is.

Nem véletlen, hogy James Mattis amerikai védelmi miniszter első hivatalos külföldi útján, február elején Dél-Koreába és Japánba látogatott, hogy kelet-ázsiai partnereit biztosítsa az amerikai támogatásról. A KNDK korábbi nukleáris- és rakétakísérleteire utalva Szöulban elmondta, hogy „az Amerikai Egyesült Államokra vagy annak bármely szövetségesére mért támadást visszaverik, az USA kész hatásos és elsöprő választ adni a nukleáris fegyverek bármilyen formában történő alkalmazására.” A védelmi miniszter mindkét országot biztosította a THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) elnevezésű rakétavédelmi rendszer telepítéséről, amely a Dél-Koreában, illetve Japánban állomásozó amerikai és helyi csapatok védelmét szolgáltatná. Továbbá február 3-án, mialatt Mattis épp Japánban tartózkodott, egy fontos rakétavédelmi tesztet is végrehajtottak az Aegis rendszer használatával.

Mindez rendkívül feldühítette Észak-Koreát: az eseményekre reagálva a phenjani vezetés közölte, hogy az elhangzottak egy „nukleáris háború szélére sodorhatják a félszigetet”. Egy héttel később pedig sor került a fent már említett ballisztikus rakétatesztre, amely mindamellett, hogy kiváltotta – többek között – Japán rosszallását, lehetőséget biztosított Phenjan számára, hogy felmérje az új amerikai adminisztráció Észak-Koreával szembeni hozzáállását. Érdemes megjegyezni, hogy három nappal a rakétateszt után ünnepelték Észak-Koreában a „Fénylő csillag ünnepét”, vagyis Kim Dzsong-il születésnapjának 75. évfordulóját, így a sikeresként beharangozott rakétakísérlet híre mindenképp jól mutatott az észak-koreai sajtóban.

Alig egy héttel a rakétakísérlet után Kína bejelentette: felfüggeszti a teljes szénimportot Észak-Koreából, amely körülbelül az összes észak-koreai export 25%-át teszi ki. Az észak-koreai válasz szokatlanul erős hangnemet ütött meg, ugyanis Phenjan az „USA zenéjére táncolónak” nevezte azt a „vele határos országot” amely „gyakran állítja be magát baráti szomszédnak”. Kérdéses azonban, hogy a szénbehozatal felfüggesztése a gyakorlatban mit jelent majd, és valóban megfelel-e az ötödik nukleáris kísérleti robbantás után az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 2016-ban elfogadott 2321. határozatnak. Bizonyos, hogy Kínának nem érdeke a szomszédjában egy nukleáris arzenállal felszerelt bukott állam jelenléte, ezért feltételezhetően nem vágnák el a kereskedelmet olyan módon, amely a rezsim fennmaradását veszélyeztetné. Valószínűbb, hogy Peking az ún. „megélhetési kivétel”-re hivatkozna – ahogy például tavaly is –, és valamilyen formában folytatná a szénkereskedelmet. E kivételre való hivatkozás ugyanis lehetővé teszi az árubehozatalt egy másik államból, amennyiben annak felfüggesztése veszélyeztetné az exportőr állam túlélését és az exportból származó jövedelem nem azon állam nukleáris programjának fejlesztésére irányul. 

Kína diplomáciai és kereskedelmi szempontból is a legfontosabb partner Észak-Korea számára. Az észak-koreai gazdaság legnagyobb felvevőpiaca Kína, az ország olajszükségletének körülbelül 70 százalékát is Kína biztosítja, valamint a kínai gazdasági segélyek az összes Észak-Koreába érkező külföldi segély több mint felét teszik ki. A szénbehozatal leállításához azonban nemcsak Peking Észak-Korea rakétatesztjei miatti frusztráltsága, hanem Kim Dzsong-un féltestvérének meggyilkolása is hozzájárulhatott. 

Kim Dzsong-namot, Kim Dzsong-il legidősebb fiát Malajziában, a kuala lumpuri reptéren gyilkolták meg a nemzetközileg is tiltott VX idegméreggel. Kim Dzsong-nam, aki az elmúlt 10 évben főleg Pekingben és a Kína fennhatósága alá tartozó Makaón töltötte idejét, több alkalommal is kritizálta a rezsimet és a dinasztikus utódlást. Egyes találgatások szerint fenyegetést jelenthetett Kim Dzsong-un pozíciójára, mivel Peking őt tarthatta lehetséges utódjának abban az esetben, ha a jelenlegi rendszer összeomlana. A maláj hatóságok nyomozást indítottak az ügyben, mely során Észak-Korea tagadta, hogy köze lenne Kim Dzsong-nam halálához, sőt, azt sem ismerte el, hogy az elhunyt az észak-koreai vezető fivére lenne. A KNDK és Malajzia eddig viszonylag baráti kapcsolatokat ápolt, azonban a történtek után a két ország kiutasította a nagyköveteket, valamint rendkívül szokatlan módon megtiltották a másik ország állampolgárainak, hogy elhagyják az országot, kölcsönösen „túszul ejtve egymás polgárait”.

Mindössze egy hónappal az idei első rakétateszt után, Észak-Korea újabb négy ballisztikus rakétát lőtt ki, melyből három Japán kizárólagos gazdasági övezetében (egy ország tengerpartjától 200 tengeri mérföldig terjedő terület) csapódott be. A rakétakilövések időpontja ez alkalommal sem volt véletlen, ugyanis éppen ekkor kezdődött a Kínai Pártkongresszus idei ülése – így Észak-Korea jelezhette Peking felé a szénembargó miatti nemtetszését. A rakéták kilövése továbbá a minden évben megrendezésre kerülő amerikai-dél-koreai hadgyakorlatra is válasz volt, melyet Phenjan egy ellene irányuló invázióra való felkészülésként értelmez. A DPRK provokatív magatartása és rakétakilövései miatt az USA és Dél-Korea meggyorsította a THAAD rakétavédelmi rendszer telepítését, melynek első alkatrészei már megérkeztek Dél-Koreába, így várhatóan pár hónapon belül a teljes rendszer működőképessé válhat.

A jelenlegi helyzetet megítélve az észak-koreai nukleáris és ballisztikus rakétaprogram jelentette fenyegetés békés eszközökkel való megoldása egyre kevésbé tűnik kivitelezhetőnek. A válság rendezésében Kínának kiemelt szerepe van, de a jelenlegi kínai érdekek megváltozása nélkül hosszútávú megoldás nem érhető el, akármennyire is szeretné ezt az Egyesült Államok. Mindazonáltal valószínű, hogy az észak-koreai rezsim bukása több negatív következménnyel járna Kína számára, mint amelyet annak fenntartása okoz, azonban Pekingnek egyre kevésbé érdeke, hogy a kiszámíthatatlan Kim Dzsong-un vezesse az országot.