Román választások (2016. december 11.)

2015-től, Viktor Ponta lemondása óta Romániát egy technokrata kormány vezette, melynek miniszterelnöke Dacian Cioloş volt, korábbi Európai Uniós agrárbiztos. 2016. december 11-én a majd 19 milliós népességű ország választópolgárainak 39,5%-a járult az urnák elé. Ez több mint két százalékponttal volt kevesebb, mint a 2012-es választási részvétel. Igaz, a részvétel Romániában sosem volt kiemelkedően magas.

A vasárnapi választás egy új, 2015-ben bevezetett megyei pártlistás arányos választási rendszerben zajlott le, ami a 2008-as egyéni választókerületes arányos rendszert váltotta fel. Így az 588 parlamenti hely helyett 330 képviselő és 136 szenátor kerül majd be a kétkamarás parlamentbe, összesen 466 fő. Az új rendszer értelmében a román diaszpóra is képviselteti magát 4 képviselő és 2 szenátor által. A külföldön élő állampolgároknak most először levélben is volt lehetőségük szavazni. A parlamenti küszöb 5%-os maradt, azonban 2015-től kezdve létezik egy alternatív küszöb is: egy párt akkor is bekerülhet a parlamentbe, ha 5% alatt teljesít, viszont legalább négy megyében megszerezi a szavazatok 20%-át. Ily módon próbálnak helyet adni a regionális pártok képviselethez jutásához.

A balközép Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte meg a választásokat 46,17%-kal, amivel mind a képviselőházban, mind a szenátusban többségbe került. Ez, az 5,7%-ot elért Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE), a kormányzáshoz szükséges többséget is biztosíthatja. A korábbi választások során a pártok, főképp a PSD, inkább a falvakat tudták mozgósítani. Ám az újonnan hatályba lépett, a kampányolás lehetőségét korlátozó és a kampányköltség felső határát megszabó kampánytörvény miatt a pártok online tudtak hatékonyabban mozgósítani. Ennek eredményeképp a mostani választás során inkább a városok és nagyobb községek lakói járultak az urnák elé. A másik jelentős párt, a jobbközép Nemzeti Összefogás Párt (PNL) jóval a várakozások alatt teljesített, mindössze 20,31%-ot ért el. Ennek következtében a pártelnök, Alina Gorghiu lemondott posztjáról.

A harmadik helyen az Unió Románia Megmentéséért (USR) végzett összesen 8,92%-os támogatottsággal. Ez az eredmény rendkívülinek számít a csupán fél éve hivatalosan bejegyzett párt számára. A külföldi szavazatok többségét is az Unió Románia Megmentéséért kapta. Legfontosabb céljukként a túlburjánzó romániai bürokrácia egyszerűsítését, a közpénzek elköltésének átláthatóbbá tételét és így a korrupció visszaszorítását tűzték ki.
Kérdéses volt, de végül bejutott a parlamentbe a Népi Mozgalom Párt (PMP) amely a szavazatok 5,42%-át szerezte meg. A Traian Băsescu volt államelnök vezette politikai tömörülés tehát sikeresen átlépte az 5%-os küszöböt.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 6,35%-át kapta a voksoknak. Ez az eredmény hozzávetőlegesen megfelel a magyarok arányának Romániában. Liviu Dragnea, a PSD pártelnöke, megemlítette, hogy nem tartja elképzelhetetlennek a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel az együttműködést a kormányalakítás során. A magyar részvétel - becslések szerint - most kicsivel meghaladta az országos részvételt (40,1 %). A Romániai Magyar Demokrata Szövetség jó teljesítményének köszönhetően a párt kézzelfogható eredményeket is elérhet az elkövetkezendő négy évben; Kolozsváron akár kikerülhet a magyar helységnévtábla a kisebbségi nyelvküszöb csökkentése miatt, vagy a csíksomlyói búcsú UNESCO-listára való felvételét is kérheti a párt a kormánytól. Bár ezek kisebb ügyeknek számítanak Románia-szerte, az erdélyi magyarság számára mégis fontos napirendi pontok.

A Magyar Polgári Párt (MPP) két jelöltje is bejutott a parlamentbe a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel való magyar összefogás részeként, ám mindkét párt megőrzi politikai autonómiáját. Az összefogás a magyar választók érdekeire épül, hiszen a közvélemény-kutatások szerint a magyarság jelentős része támogatja a politikai szervezetek közti együttműködést. Fontos megjegyezni, hogy a magyar kötődésű pártok kampánya során Magyarország kormánya végig támogatását fejezte ki és ezt a jövőben sem képzeli el másképp: „Támogatni fogja munkájukat, illetőleg a Kárpát-medencei magyar embereket”.

Meghatározó körülmény a román politikában, hogy egyes európai országokkal ellentétben Romániában nem jött létre lényeges szélsőjobboldal a mostani választások után sem. Ennek a helyzetnek a kialakulására különböző okok miatt nem került sor. Először is a politikai történelem miatt, hiszen a szélsőjobboldali politikai képződmények Romániában a kormányzat részei voltak a korai posztkommunista években, így jelenlétük sokak szemében összekapcsolódik a korszak bukásaival. Másodszor a Szociáldemokrata Párt a régió egyik leghatásosabb és legellenállóbb politikai formációja és így a politikai hierarchia élén állva valós tekintélye van. Harmadszor mivel létezik a Román Korrupcióellenes Főügyészség (DNA), amely hatékonyan dolgozik a korrupció ellen, az emberek jobban megbíznak az intézményrendszerben. Az ország évek óta dicséretet kap az Európai Uniótól a korrupcióellenes fellépéséért, hiszen 2013 óta több mint 1000 politikus és vezető hivatalnok került bíróság elé és legtöbbjüket el is ítéltek. Továbbá bizonyos társadalmi rétegek gazdasági hanyatlása és lemaradás miatti frusztrációja, amire sok szélsőjobboldali párt alapoz, nincs igazán jelen a román társadalomban, hiszen a gazdaság javulása és a nagyszámú külföldön élő rokon hazautalásai miatt ez nem jellemző. Utoljára pedig a legfontosabb érv, hogy bár nincs szélsőjobboldali párt a parlamentben, bizonyos pártok egyes témái és retorikája mégis erősen a szélsőjobboldali ideológiákra hajaznak. Példának okáért a Nemzeti Összefogás Párt és a Szociáldemokrata Párt is többször hangoztatott LGBT-ellenes kijelentéseket, de az államelnök Soros György bérencnek nevezése is ebbe a kategóriába tartozik. Cristian Pirvulescu politológus következőképp fejezte ki magát a PSD-vel kapcsolatban: „egy korrupt, opportunista párt krónikus nacionalista diskurzussal”. Mindez azonban az általános kelet-európai politikai trendeknek megfelelő változás. Románia tehát sokáig ellenállt a szélsőjobboldali pártok megerősödésének, köszönhetően többek közt a mostani államelnöknek, Klaus Johannis-nak, aki egyik céljának tűzte ki, hogy növelje a nép bizalmát a politikai elitben.

A legfőbb kérdés a miniszterelnök személye. Liviu Dragnea, aki egyébként a PSD pártelnöke is, idén áprilisban két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott egy 2012-es választási csalásért. A román alkotmány, pontosabban egy 2001-es törvény szerint Liviu Dragnea így nem töltheti be a miniszterelnöki tisztséget. A döntés azonban Klaus Johannis államfőre hárul, hiszen Romániában az államfő feladata a miniszterelnök kijelölése. Klaus Johannis államelnök még októberben kijelentette, hogy nem fogja a PSD pártelnökét jelölni. Ha mégis úgy döntene, hogy őt választja, az komoly hitelvesztéssel járna, továbbá az alkotmány is módosításra szorulna. Lehetőség még, hogy a PSD egy másik jelöltet állít. Ha e megoldások nem minősülnek elfogadhatónak valamelyik fél számára, abban az esetben elhúzódó politikai patthelyzetre számíthatunk. 

A nyitókép forrása: Shutterstock