A nap további részében az amerikai elnöki pár részt vett egy állami vacsorán is, ahová több mint 100 magasrangú kormányhivatalnok és üzletember volt hivatalos mindkét ország részéről. Habár ez az esemény is a két ország közötti békés együttműködést kívánta elősegíteni, felmerült a kérdés, hogy mit is akart valójában elérni a koreai fél. A vacsora alatt felszolgált rák Japán és Dél-Korea közötti állandó vita tárgyát szolgáló Dokdo szigetéről származott. Továbbá az eseményre meghívták Li Jongszut, egy 88 éves koreai hölgyet, akit a japán megszállás alatt komforthölgynek hurcoltak el Japánba. Miért akarta Dél-Korea az amerikai elnöknek rendezett vacsorán nyíltan Japánt provokálni? Japánban ezek a lépések természetesen felháborodást váltottak ki.
Az elnöki látogatás második napján Trump a koreai parlamentben tartott beszédet. Felszólalása elején gratulált Dél-Korának, hogy a koreai háborúban elszenvedett pusztítást követően alig pár évtized alatt a mostani szintre jutott, és ma már a világ leggazdagabb országai közé tartozik. Nagyra értékelte a dél-koreai emberek kitartását, szorgalmát és elszántságát, illetve azt, hogy „kezükbe vették az irányítást” és megvalósították a „déli csodát”. Kiemelte, hogy a Koreai Köztársaság mindig hű szövetségese és barátja volt az Amerikai Egyesült Államoknak, amely bármely más államnál több segítséget nyújtott a koreaiak számára. Ezt követően kijelentette, hogy a „csoda” a demilitarizált zónánál véget ér, Észak-Koreát pedig olyan „pokolként” jellemezte, amelyet „senki se érdemel”. Részletesen kitért az észak-koreaiak mindennapos megpróbáltatásaira és szenvedésekeire, mindezekért az észak-koreai vezetést és politikai rendszert okolva. Felszólította a nemzetközi közösséget, hogy együttes erővel lépjen fel az észak-koreai rezsim ellen, és azt semmilyen jellegű támogatásban vagy ellátásban ne részesítse. Kijelentette, hogy a „kifogások ideje lejárt, eljött az erő ideje”. Szerinte az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust és a konfrontációt, viszont sose fog meghátrálni. Biztosította a dél-koreaiakat, hogy országa mindenképpen kiáll Dél-Korea mellett.
Trump beszédét a hallgatóság többször is tapssal szakította meg, felszólalása végén pedig zajos ovációval ünnepelték az általa elmondottakat. Az amerikai elnök ezen beszédében az eddigiektől eltérő hangnemben közelítette meg az Egyesült Államok és a két Korea közötti kapcsolatokat: nemcsak a Dél-Koreával való gazdasági együttműködés és a jó viszony fenntartásáról biztosította a hallgatóságot, hanem Észak-Korea problémáját is sokkal visszafogottabban (de még mindig nagyon határozottan) kezelte. Többször hangsúlyozta a helyzet békés megoldásának és az országok közötti párbeszédnek a fontosságát. Habár Trump eredetileg egy sokkal határozottabb és erősebb üzenetet akart küldeni az észak-koreai rezsimnek parlamenti beszédében, tanácsosai lebeszélték erről. Ez a hozzáállás a dél-koreaiak számára is meglepetést okozott, mivel az amerikai elnök korábban a kereskedelmi kapcsolatok átgondolásáról nyilatkozott, és az észak-koreai kérdést is elsősorban katonailag kívánta megoldani. Annak ellenére, hogy a koreaiakban Trumpról korábban egy „őrült” és „meggondolatlan” politikus képe alakult ki, beszédét hallva többen megnyugvásukat fejezték ki, hogy Amerika így tekint Dél-Koreára, valamint pozitív visszhangot kapott az is, ahogy az amerikai elnök Dél-Korea modern történelmét bemutatta.
Észak-Korea a várttal ellentétben visszafogottan reagált az amerikai elnök látogatására. A látogatás alatt semmilyen katonai provokáció nem történt. Habár Trumpot negatív jelzőkkel illették, és hangsúlyozták, hogy az amerikai elnök Észak-Korea ellen akarja fordítani a nemzetközi közösséget, mindezt az eddigiekhez képest sokkal visszafogottabb hangnemben tették meg.
A kérdés viszont fennmaradt: miért is utazott Trump Koreába? Az észak-koreai nukleáris kérdés békés megoldására konkrét javaslat nem született, viszont többször felmerült, hogy Dél-Koreának is és az Egyesült Államoknak is előnyös lenne, ha Dél-Korea amerikai fegyvereket vásárolna. A kereskedelmi kérdések rendezése is sokszor szóba került. Bár úgy tűnik, a két ország közötti politikai kapcsolat fejlődik, a háttérben még mindig sok olyan kényes kérdés húzódik, amelyet Dél-Koreának és az Egyesült Államoknak nem sikerült rendeznie.
A nyitókép forrása: Shutterstock
