Mi lesz Nagy-Britanniával?

Mikor áprilisban Theresa May miniszterelnök bejelentette a rendkívüli választásokat Nagy-Britanniában, mindenki a Konzervatív Párt elsöprő győzelmét, a jelenlegi tizenhét mandátumos többségükhöz képest pedig jelentős növekedést jósolt. Azonban ma, a választások napján már korántsem tűnik ennyire egyértelműnek, hogy mi is lesz az eredmény. Az elmúlt egy hónap során ugyanis az országban két terrortámadás is történt, és miközben Franciaország egy EU-párti elnököt választott magának, a szigetországban megmérettetésre készülő pártok nyilvánosságra hozták a választási programjukat, a Munkáspárt támogatottsága pedig a felméréseken lassú, de biztos emelkedésnek indult. De hogyan is történt mindez?

A konzervatívok a Brexit-tárgyalást helyezték meghirdetett programjuk középpontjába, ezáltal azonban sokkal könnyebben lehetett a belpolitikai ügyekben képviselt nézeteikkel kapcsolatban támadni őket. A többi párt a TV-s viták során, illetve azon kívül elsősorban a konzervatívok szociális politikáját, a fegyveres rendőrök csökkenő létszámát és a bevándorlást helyezte kritikája középpontjába.

A Munkáspárt a kritikák megfogalmazásán túl a belügyekkel kapcsolatban is tett népszerű ígéreteket. Bár a teljesítésükhöz szükséges pénzügyi források megléte kérdéses, a társadalom mégis pozitívan fogadta a párt választási programját.

Mindeközben a munkáspártiak igyekeztek Theresa Mayt a választók előtt minél megbízhatatlanabb vezetőként lefesteni visszautalva arra, hogy a miniszterelnök asszony az elmúlt egy évben többször változtatta meg pálfordulás-szerűen a véleményét. Hiszen Mrs May a Brexitről szóló népszavazás előtt a maradás mellett érvelt, majd tavaly ősszel még úgy nyilatkozott, hogy nem fog rendkívüli választást tartani, néhány hete pedig a programjában leírt társadalompolitikai lépésekkel kapcsolatban is 180 fokos fordulatot hajtott végre. Úgy tűnik, a munkáspárti taktika igen jól bevált, hiszen az elmúlt hetek során a Jeremy Corbyn vezette párt folyamatosan zárkózott fel vetélytársa mellé. Természetesen a Munkáspárton sem volt nehéz fogást találni, hiszen Corbyn IRA-hoz fűződő korábbi kapcsolata, valamint a választási ígéretek pénzügyi fedezetének biztosítatlansága jó táptalajt jelentettek a kemény kritikák számára.

A közvélemény-kutatások szerint a mai választásokon számos forgatókönyv érvényesülhet, így érdemes végigtekinteni, hogy melyik mit jelentene a két fő pártra nézve.

1. A Konzervatív Párt elsöprő győzelme

Lehetséges? Talán.

Ez az a forgatókönyv, amelyben a toryk a választások meghirdetésekor reménykedtek. Ez lenne Margaret Thatcher 1987-es harmadszori megválasztása óta a konzervatív párt legjobb választási eredménye. Egy ilyen győzelem biztos hátteret jelentene Theresa Maynek az Európai Unióval a brit kilépésről folytatandó tárgyalásaihoz, és belpolitikai programja megvalósítása során sem kéne az ún. backbencherektől (vagyis vezető tisztséget nem betöltő képviselőktől) tartania.
A Munkáspárt számára hatalmas vereség lenne ez az forgatókönyv, főleg az elmúlt hetek javuló közvélemény-kutatási eredményeit követően. A párton belül pedig valószínűleg megerősödne a Jeremy Corbyn leváltását követelők tábora.

2. A remélt győzelem elmaradása, de az eddiginél nagyobb konzervatív többség

Lehetséges? Igen.

A konzervatívok ugyan ennél jobb eredményben reménykednek, de ez is biztosítani tudná a miniszterelnök számára a kormányzáshoz szükséges kényelmes többséget. Theresa May még így is jobb eredményt érne el, mint az őt megelőző öt konzervatív vezető.
A Munkáspárt mandátumokat veszítene, és amennyiben ezek javarészt a Konzervatív Párthoz kerülnének, jelentős veszteséget lennének kénytelenek elkönyvelni.

3. A konzervatívok megtartják a többségüket, ám nem képesek növelni a mandátumaik számát

Lehetséges? Talán.

Ez az eredmény nagy csalódást jelentene a Konzervatív Párt számára. Amennyiben a szavazatok összeszámolását követően jelenlegi, 2015-ben elért többségük lecsökken, akkor tulajdonképpen feleslegesen hirdettek választásokat. Theresa May tekintélye megkérdőjeleződne, és a backbencherekkel szemben is védtelenebbé válna.
A Munkáspártra leadott szavazatok száma valószínűleg Jeremy Corbyn sorsát is eldöntené. Ha nagyobb sikert ér el, mint Ed Miliband 2015-ben, akkor valószínűleg továbbra is a párt vezetője marad, ha nem, akkor meg fog növekedni a lemondását követelők száma.

4. Hung Parliament (vagyis egyik párt sem szerzi meg a kormányzáshoz szükséges többséget)

Lehetséges? Nem valószínű, de megtörténhet.

Ebben az esetben, ha a toryk maradnak a nagyobb párt, és a választási matematika is a kezükre játszik, folytathatják a kormányzást, valószínűleg az észak-ír unionista párttal koalícióban. Ugyan a múltban volt már arra is példa, hogy a konzervatívok a Liberális Demokrata Párttal léptek koalícióra, azonban Tim Farron, a liberális demokraták vezetője ettől jelenleg elzárkózik. Ez súlyos csapást jelentene Theresa May tekintélyére és valószínűleg politikai karrierjére is, hiszen így gyakorlatilag egy olyan szükségtelen választást hirdetett meg, amelyből pártja rosszabbul jött ki, mint ahogy nekiindult.
Ha a Munkáspárt jut több mandátumhoz, Corbyn megpróbálkozhat a kisebbségi kormányzással. Ehhez pártjának szüksége lenne más pártok, például a Skót Nemzeti párt támogatására, a formális koalíció azonban nem valószínű.

5. Munkáspárti többség

Lehetséges? Kizárt.

Még azok a közvéleménykutatások sem tartják valószínűnek, hogy Jeremy Corbyn a Downing Street 10-be költözik, amelyek a Munkáspártra leadott szavazatok emelkedését vetítik előre. A párt élén eltöltött elmúlt két évét a párton belüli széthúzások és a párttal szembeni kritikák fémjelezték. Ha a munkáspártiak győznének, azonnal embert próbáló kihívásokkal találnák szemben magukat. Jeremy Corbynnak úgy kellene leülnie az Európai Unióval a kilépésről szóló tárgyalásokhoz, hogy a kilépési kérelmet és az ezzel kapcsolatos prioritások listáját még egy másik párt vezetője szövegezte meg. Eközben pedig az új kormánynak a Corbyn győzelmére egyáltalán nem számító pénzügyi piacokat is meg kellene valahogy nyugtatnia.

A nyitókép forrása: Shutterstock