Mennyire terheljük földjeinket az antropocén korban?

Vajon mennyire hatékony és méltányos a mezőgazdasági termőterületek jelenlegi felhasználása? Mekkora földterület szükséges az egyre növekvő népesség élelmiszerszükségletének kielégítésére? Az élelmiszertermelés mellett újabb trendek nyernek teret a mezőgazdasági földhasználatban (pl.: bioüzemanyagok előállítása, pálmaolaj a kozmetikumokban), melyek jelentős befolyással bírnak a rendelkezésre álló földterületek használatára. Az alábbi cikkünk ezekre az emberiség jövőjét érintő globális problémákra, valamint azok hátterében meghúzódó folyamatokra keresi a választ.

Az elmúlt évtizedek természetes környezetre gyakorolt emberi tevékenységei oly mértékben változtatták meg a Föld bioszféráját, hogy a szakértők egy új földtörténeti korszak, az antropocén kezdetéről beszélnek. Az emberiség bolygóra gyakorolt kollektív hatása visszafordíthatatlan változásokhoz vezet a földi élet számos területén, melyek közül sokan talán úgy gondolnánk, hogy a klímaváltozás a legjelentősebb. Ha azonban áttekintjük a Stockholm Resilience Centre kutatását a Föld ökológiai terhelhetőségének határairól (Planetary Boundaries: Guiding human development on a changing planet), akkor egyértelmű képet kapunk nyolc további, a földi életet befolyásoló tényező alapvető fontosságáról is.

A Föld ökológiai terhelhetőségének kilenc határterülete:

Will Steffen, a Planetary Boundaries: Guiding human development on a changing planet szerzője kritikusan elemzi a regionális bioszféra változásának globális hatását és a terhelhetőségi határok döntő fontosságú kölcsönhatását. Ahhoz, hogy a Föld önszabályozó rendszere ne sérüljön, és ne következzen be visszafordíthatatlan változás annak működésében, a biztonságos zónán belül kell maradnunk. Ahogy azonban az ábrán is látható, a klímaváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és a nitrogénkörforgás megváltozása már átlépte a biztonságos működési határt. A megfelelő, jövőbe tekintő irányelvek kidolgozásához szükséges megvizsgálni a változás hátterét és a terhelhetőségi határok közötti kölcsönhatásokat, így segítve a jelen és jövő generációit környezetük fenntartható kezelésében.

Az említett kilenc ökológiai teherbírási határ közül a földhasználat-változás az egyik legösszetettebb változó, hiszen nem csupán befolyásolja a többi változó működését, hanem számos esetben a terhelhetőségi határok változásának hátterében áll. Az ENSZ kutatása szerint a Föld népessége 2050-re a 2015-ben mért 7,3 milliárdról 9,7 milliárd főre nőhet. A népességrobbanás okozta megnövekedett élelmiszer-, infrastruktúra-, és energiaigények egyre nagyobb földterületet vonnak be a gazdaságba, melyek a legtöbb esetben hatalmas erdőterületek kiirtásához vezetnek. A FAO által kiadott Global Forest Resources Assessment 2015 szerint az 1990-ben mért 4 128 millió hektárról 2015-re 3 999 millió hektárra csökkent a globális erdőterület nagysága. Ha jól belegondolunk, az erdőirtás mindössze 25 év alatt 3 százalékos visszaesést eredményezett az erdőterületek nagyságában, amely veszteség megfeleltethető a Dél-Afrikai Köztársaság teljes területének. Bizonyított tény, hogy az erdők nem csupán szén-dioxid-elnyelő és oxigéntermelő tevékenységük miatt bírnak alapvető fontosággal a földi élet fenntartásában, hanem szerepük nélkülözhetetlen többek között a talajvédelemben (pl.: talajerózió megfékezése, talajfelszín védelme), illetve a földfelszín fényvisszaverő képességének szabályozásában is. Ezek azért létfontosságú folyamatok, mert egyensúlyuk felbomlása közvetlen hatással van a globális felmelegedésre, és egyéb, a Föld egészét befolyásoló légmozgásokra. Az üvegházhatású gázok egynyolcad része közvetlenül a földhasználat-változásból és erdőírtásból származik.

Jonathan A. Foley, a Global Consequences of Land Use szerzője, a földhasználat-változás hátterében húzódó folyamatokat és azok globális következményeit vizsgálja. Kutatásai meglepő adatra világítanak rá, miszerint jelenleg a földterületek 40 százalékát mezőgazdasági termőterületként és legelőként használjuk. Az alábbi térképen jól látható a természetes növényzet feltételezett sokszínűsége az emberi tevékenység hiányában, illetve az emberi tevékenység által létrehozott legelő- (pastures and rangelands) és termőterületek (croplands) valódi földrajzi eloszlása.

Élelmiszerszükségleteink kielégítésére hatalmas földterületeket vonunk művelés alá, sokan azonban vitatják ennek szükségességét, és az egyenlőtlen élelmiszerelosztásban látják a fő problémát. Világszerte 795 millió, tehát minden kilencedik ember alultápláltnak számít, ami hatalmas kontrasztot jelent a 2,1 milliárd túlsúlyos emberrel szemben. Annak ellenére, hogy ezen adatok mögött egyéb (extrém időjárási, gazdasági, genetikai, kulturális, stb.) tényezők is állnak, jól szemléltetik a nagyságrendbeli különbséget az élelmiszerhez és tápanyaghoz való egyenlőtlen hozzáférésről.

A globális földhasználat-változás mögött azonban sokan a gazdasági érdekek mindenek felett való érvényesülését tartják a legfőbb hajtóerőnek, ami hatalmas erdőirtásokhoz, és ebből adódóan ökoszisztémák sérüléséhez vezet. Ennek a gyakorlatban történő megvalósítása legrosszabb esetben „land-grabbing”-el, ún. erőszakos földszerzéssel történik, melynek során külföldi multinacionális vállalatok befektetői áramlanak be a jellemzően gyenge intézményrendszerrel rendelkező fejlődő országokba (pl.: Libéria, Etiópia, Madagaszkár, Uganda), és kisajátítják a kisbirtokosok és helyi közösségek által megélhetésre használt földterület jelentős részét. Céljuk, hogy intenzív mezőgazdasági tevékenységet kezdjenek, majd a megtermelt javakat a fejlett országok piacain értékesítsék. Mindez a helyi birtokosokkal való előzetes konzultáció nélkül megy végbe, ami a természet további kizsákmányolása mellett az emberi jogokkal is szembemegy.

Az esetek túlnyomó többségében az elkobzott földterületeken cukornádat, szójababot, illetve kukoricát termesztenek, hogy azokból bioüzemanyagot állítsanak elő. A földszerzések hátterében azonban nem csupán az újfajta üzemanyagok egyre széleskörűbb használata, hanem a trópusi olajpálma-ültetvényekre való megnövekedett igény áll. Az élelmiszeráruházak polcain található termékek (pl.: élelmiszerek, kozmetikumok, tisztítószerek) 50 százaléka tartalmaz pálmaolajat, így még a tudatosan vásárlók is nehéz helyzetben találhatják magukat, amikor a mindennapi élethez szükséges árucikkek között válogatnak.

Az irányelvek meghatározásakor a földtulajdonjog megerősítése, betartása és ellenőrzése nyújtana segítséget az erőszakos földszerzés elszenvedőinek. Fontos azonban, hogy a beavatkozás kéz a kézben járjon a helyi intézményrendszerek megerősítésével, hogy a végrehajtás biztosítani tudja a földtulajdonjog jogosságát. A környezetvédelmi szempontokat tekintve a fenntartható mezőgazdasági technikák (vetésforgó-szerű növénytermesztés, a kártevők természetes ragadozóinak bevezetése és szaporulatának folyamatos felügyelete) alkalmazása környezetkímélő megoldást jelenthet. A fenntartható fejlődés három alappillérét (gazdasági, társadalmi, és környezeti fenntarthatóság) vizsgálva a globális földhasználat-változás egy összetett probléma, melynek megoldása különböző területek szakértőinek együttműködéséért kiált.

A nyitókép forrása: Shutterstock