Innováció + Kína = ?

A kínai vállatok említésekor még napjainkban is sokaknak a silány minőségű dömpingáruk vagy a lopott technológia jut először az eszébe. Pedig az utóbbi két évtizedben gombamód megszaporodtak az innovatív kínai kis- és középvállaltok, és mára az ország a legmodernebb technológiák – például a fintech vagy mesterséges intelligencia-kutatás – egyes területein világszinten is az élvonalba tartozik. Mai írásunkban áttekintjük a kínai innovatív vállalatok elterjedését elősegítő legfontosabb tényezőket, és bemutatjuk az innovációnak Kínában – és közvetett hatásuk révén az egész világon – irányt szabó főbb kutatási területeket, illetve ezek leginkább meghatározó cégeit.

Az „unikornis” kifejezés pár éve kezdett szélesebb körben elterjedni a technológiai szektorban: azokat a magánkézben lévő startupokat nevezik így, melyek piaci értéke meghaladja az egymilliárd USD-t. A fellelhető adatok eltérőek arra vonatkozóan, pontosan hány ilyen vállalat van összesen a világon, illetve országonként hogyan oszlik meg a számuk. Nagy eltérések származhatnak például abból, hogy egy adott év melyik időszakát vesszük alapul a számításhoz. Annyi bizonyos, hogy az unikornisok száma világszerte jelenleg meghaladja 260-at. Míg korábban az amerikai cégek dominálták a mezőnyt (a 2013-ban újonnan bejegyzett unikornisok több mint 70%-a amerikai székhelyű volt), az elmúlt években növekvő szerep jutott az Egyesült Államokon kívüli vállalatoknak is. A 2017-ben frissen bejegyzett unikornisok között az amerikai cégek aránya már 56%-ra csökkent. A nem amerikai cégek közül kiemelkednek a kínai startupok: a tavalyi évben az unikornis címet elnyerő vállalatok között a kínaiak aránya elérte a 31%-ot, és a tíz legértékesebb startup közül hét szintén kínai volt.

Kínában az elmúlt két évtizedben magánvállalkozói szinten forradalmi változás zajlott: az új vállalkozói generáció tagjai jellemzően a 20-as éveikben, esetleg a 30-as éveik elején járó, nagy önbizalommal és kockázatvállaló készséggel rendelkező fiatalok, akik teljesen otthonosan mozognak a modern digitális világban, és jól ismerik nemcsak a legújabb technológiákat, de az aktuális vállalatirányítási irányzatokat is. Kína különösen jó terep az internetes technológián alapuló startupok számára. Az 1,3 milliárd lakossal, illetve a világ második legnagyobb gazdaságával rendelkező ország már most is hatalmas piacot tudhat magáénak, és ez dinamikusan növekvő középosztályának köszönhetően a közeljövőben várhatóan még tovább fog bővülni. A támogató infrastruktúra (vagyis a szélessávú internet nagy lefedettsége) és a kínai emberek korosztálytól független nyitottsága a technikai újdonságok iránt szintén ösztönzik a vállalkozó kedvet. Kínában már most 717 millió körül van a használatban lévő okostelefonok száma, így ez a szám a világon itt a legmagasabb: több mint háromszorosa az Egyesült Államokban és 2,3-szorosa a hasonló lélekszámú Indiában található készülékek számának. Ugyanakkor az 1,3 milliárd fős lakosságra vetítve ez még mindig csak nagyjából 52%-os készülékbirtoklási arányt jelent. Mivel a legfejlettebb országok esetében a lefedettség manapság 70% körül mozog, az elkövetkezendő években további sokmilliós bővülés várható. Kínában az okostelefonoknak nemcsak a kommunikációban, hanem az online vásárlások során is kiemelkedő szerep jut: az ország internetes vásárlásainak körülbelül 75%-a ezeken az eszközökön keresztül történik. A mobilon végbemenő tranzakciók összértéke Kínában világszinten is kiemelkedő: 2016-ban 5,5 billió USD volt, mintegy ötvenszerese az Egyesült Államok 112 milliárdos forgalmának. 2017-ben pedig ez a szám az ázsiai országban már a 12,77 billió USD-t is meghaladta.

További előnyt jelent Kína számára, hogy a big data időszakában a kielemezhető fogyasztói adatok tömegesen állnak a vállalkozások rendelkezésre, és aránylag könnyen hozzájuk lehet férni. A fentieknek köszönhetően tehát a technikai feltételek rendkívül kedvezőek a digitális alapú vállalkozások számára.

A kínai startupok számára ugyancsak fontos a támogató politikai közeg: az innovatív vállalkozások ösztönzése egybevág a Kínai Kommunista Párt (KKP) hosszú távú, például a 13. ötéves tervben vagy a XIX. Pártkongresszuson megfogalmazott terveivel is. A párt ugyanis többek között a hazai fogyasztás növekedésével, a szolgáltatói szektor bővítésével, valamint a magas hozzáadott értékű, csúcstechnológiát igénylő termékek gyártásával segítené elő a kínai ipar és gazdaság magasabb szintre lépését. A startupoknak a kínai gazdaságban betöltött szerepére pedig már külön kifejezést is alkottak, így általában technológiai nacionalizmusként utalnak rá.

Az innovatív vállalkozásokat tekintve kiemelkedik a pénzügyi technológia (fintech): ezen a területen Kína világszinten is úttörőnek számít. A fintechberuházások tekintetében ugyanis Kína a világon az első helyen áll. 2018-ban a világ legértékesebb unikornisa is várhatóan egy kínai fintechcég, az Alibaba cégcsoporthoz tartozó Ant Financial lesz. A 2014-ben alapított vállalat működteti a világ legnagyobb online fizetési platformját, az Alipayt, valamint a szintén a világranglista élén álló pénzpiaci alapot, a Yue Baót. A cég vezetése idén áprilisban jelentette be, hogy kilencmilliárd USD-vel növeli magántőkealapját, ennek következtében pedig elemzők szerint a vállalat értéke 75 millió USD-ről megközelítőleg 150 milliárd USD-re nő majd.

A fintech mellett a startupok másik kiemelkedő célterületének a közösségi közlekedés számít. Kínában több mint száz olyan város van, melynek lakosságszáma meghaladja az egymillió főt. Éppen ezért nem meglepő, hogy a sikeres startupok jelentős része a városi közlekedés könnyítését célozza. A 2017-ben értékben már az Ubert is megelőző Didi elnevezésű fuvarmegosztó cég is ezen a területen tevékenykedik. A pekingi székhelyű vállalatot 2012-ben alapította a korábban évekig az Alibabánál dolgozó Cheng Wei. A Didi négy év alatt Kína piacvezető vállalatává nőtte ki magát, és mára globális szinten is meghatározó szereplővé vált: világszerte több mint 450 millió felhasználóval rendelkezik, és több mint négyszáz városban van jelen. Sőt, a Didi jelenleg már a világ legnagyobb utazásszervezéssel foglalkozó cégeiben is rendelkezik érdekeltségekkel úgy Európában, mint Indiában, Brazíliában vagy a Közel-Keleten.

A közlekedési eszközök megosztásával foglalkozó szolgáltatások iránt megnövekedett igényt ismerték fel a kínai kerékpármegosztó cégek is. Az Ofo elnevezésű piacvezető márkát 2014-ben alapították pekingi egyetemisták, mára pedig globális céggé nőtte ki magát a vállalkozás: a mobilappalapú szolgáltató jellegzetes sárga színű kerékpárjaival a világ húsz országának mintegy 250 városában találkozhatunk, többek között hazánkban is. A cég 2018 első három hónapjában csupán az Egyesült Államokban egymillió biciklis utazást bonyolított le. A 2015-ben alapított, szintén pekingi székhelyű Mobike az Ofo legnagyobb kihívója, és rövid idő alatt a kölcsönözhető kerékpárok számát tekintve már a világelsőséget is megszerezte. Az Ofóhoz hasonlóan a Mobike is eredményesen fogott hozzá a külföldi terjeszkedéshez: a szolgáltatás jelenleg a világ tizenöt országában érhető el. Mindkét cég a legfejlettebb technológiát alkalmazza, a kölcsönzés ugyanis dokkolórendszer nélkül, csupán egy okostelefonra letölthető applikáció segítségével zajlik.

A fenti szolgáltatások mellett a kínai startupok egy még kiaknázatlan, ám hatalmas potenciállal rendelkező területét az egészségügy jelenti. Kínában az egészségügy az utóbbi két évtized reformjai és a biztosítási rendszer fokozatos bővítése ellenére is számos nehézséggel küzd: az állami egészségügyi rendszer erősen túlterhelt, jellemző rá a szakképzett munkaerő hiánya, a rendkívül hosszú várakozási idő és sok esetben a nem megfelelő színvonalú ellátás, illetve a hálapénzrendszer. Ezt a piaci rést pedig egyre több cég ismeri fel. Az ICarbonX elnevezésű, egészségügyi adatanalízissel foglalkozó cég például egy átfogó orvosi előrejelző rendszer megalkotását tűzte ki célul. A cég alapítója, Wang Jun korábban genetikával foglalkozott, és ezért egy olyan széleskörű szolgáltatást kíván kiépíteni, mely az emberi genomból kinyerhető információk, valamint a mesterséges intelligencián alapuló technológia segítségével személyre szabott egészségügyi- és élettervet biztosít klienseinek. Egy másik kiemelkedő, az egészségügy területén működő startup a Ping An Haoyisheng („Jó Orvos”) szolgáltatás. A mobilos alkalmazás többek között éjjel-nappal igénybe vehető konzultációs lehetőséget, gyors diagnózist és online időpontfoglalást kínál előfizetőinek. A Ping An tavaly több mint 192 millió regisztrált ügyféllel rendelkezett, és átlagosan napi 370 ezer konzultáció zajlott rajta keresztül.

Bár jelenleg az eddig felsoroltak számítanak a kínai unikornisok legdinamikusabban fejlődő területeinek, az innovatív vállalkozói generáció tagjai a legkülönbözőbb szektorokban (agrárium, felsőoktatás, vendéglátóipar stb.) bukkannak fel. Jóllehet a tömérdek kezdeményezés legnagyobb része nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, mégis, a nagy számok törvénye miatt Kínában arányait tekintve még a rengeteg kudarcba fulladt vállalkozás mellett is nagyszámú sikertörténettel lehet találkozni. A kockázat jelentős, de a várható nyereség reménye mindenért kárpótolja a szerencsét próbálókat. Az ígéretes kezdeményezések mögé szívesen állnak be tetemes összegekkel az 1990-es évek végének, 2000-es évek elejének nagy innovációs gurui, például Jack Ma (Alibaba), Pony Ma (Tencent) vagy Lei Jun (Xiaomi), ezáltal pedig a fiatal cégek nemcsak hazai, hanem általában igen gyorsan globális hódítóútra is indulhatnak.

Az utóbbi pár évben – számos más területhez hasonlóan – Kínában a digitális technológián alapuló innovatív vállalatok területén is józan ésszel alig követhető fejlődés zajlik. A globális tech világra pedig a gombamód szaporodó, nemcsak a hazai, de a nemzetközi színtéren is versenyképes vállalatok mind az általuk kifejlesztett technológiát, mind bevételüket és piaci értéküket tekintve már most komoly hatást gyakorolnak.