Humanitárius drónok Afrikában

A drónipar még gyerekcipőben jár, viszont egyre inkább úgy tűnik, hogy az ezen légi járművekről való beszélgetés rendkívül időszerű. Lehetséges humanitárius alkalmazásukról kevés szó esik, pedig ezek a mini repülő robotok nemcsak a hadiipar keretein belül képesek hozzájárulni a biztonság megteremtéséhez és fenntartásához. Afrikában a természeti katasztrófák száma és intenzitása évről évre nő, az emberek sebezhetőségével együtt, mely megnöveli az életmentő akciók számát. Talán nem véletlen, hogy pár afrikai ország világviszonylatban sem lebecsülendő működő humanitáriusdrón-flottát mondhat magáénak.

A drónipar még gyerekcipőben jár, viszont egyre inkább úgy tűnik, hogy ezen légi járművekről való beszélgetés rendkívül időszerű, mivel változatos üzleti potenciáljuknak köszönhetően egy „mega-trend” látszik kibontakozni. Mivel tömeges kereskedelembe hozataluk még nem történt meg, ezért nem vagyunk hozzászokva a repülőgépekhez hasonló, pilóta nélküli apró tárgyak jelenlétéhez. Az idegenségük miatt gyakran kényelmetlenül érezzük magunkat, amikor észrevesszük őket körözni a levegőben. Olyan érzésünk támad, mintha figyelnének minket. Mivel a drónokat elsődlegesen a hadiipar alkalmazza, ez a feszengés talán nem is teljesen indokolatlan.

A drónok nagyszerű tulajdonságokkal rendelkeznek ahhoz, hogy a jövő technológiája kihasználja alapvető adottságaikat, és továbbfejlessze őket a különböző iparágak kívánságaihoz igazodva. Lehetséges humanitárius alkalmazásukról kevés szó esik, pedig ezek a mini repülő robotok képesek hozzájárulni a biztonság megteremtéséhez és fenntartásához a hadiipar keretein túl is. A pilóta nélküli kisméretű repülők nagy előnye, hogy az emberek által nehezen megközelíthető helyekre is eljutnak zord időjárási körülmények között is rövid időn belül, megnövelvén ezzel a humanitárius szakemberek munkájának hatékonyságát életük veszélyeztetése nélkül.

Természeti katasztrófák esetén konfigurációtól függően a drónok több területen is bevethetők. Használhatók kis súlyú csomagok - mint például gyógyszerek és vér - szállítására, kutatási-mentési folyamatokra, felderítő küldetésekre, helyzetfigyelésre, vagy akár Wi-Fi és mobiltelefon-jelek kiterjesztésére. A hőérzékelőkkel felszerelt drónok a kutatási és mentési műveletekben nyújthatnak nagy segítséget és szolgálhatnak hasznos információkkal. Ezek a kis repülő tárgyak képesek nyomon követni a viharokat és előre jelezni a tornádókat, amelyek segíthetik a kormányt és a humanitárius szervezeteket az érintett régiók és közösségek informálásában és kellő felkészítésében.

Mivel a drónok távirányítóval vagy más technológiával (például okostelefon-alkalmazással) vezérelhetők, korlátozott humán erőforrást igényelnek, az így megtakarított idő és energia pedig a katasztrófahelyzetek során felmerülő erőforráshiány pótlására és a készletek mobilizálására használható. Életmentő csomag szállítása során, amikor a kórházakhoz érkeznek, olyan alacsonyra szállnak, hogy szállítmányukat egy papír ejtőernyővel biztonságosan a földre tudják bocsátani. Ezt követően landolás nélkül tovább szállnak. Mivel az akkumulátorok bizonyos időközönként feltöltést igényelnek, vissza kell repülniük a bázisra, ahol a karbantartás után új misszióra küldik őket.

A természeti katasztrófák speciálisnak mondhatók abból a szempontból, hogy azonnali információigény lép fel, melyeknek minél korábbi kielégítése létfontosságú. A felmerülő szükségletek időben történő teljesítése életeket menthet. A drónok percre pontos tájékoztatást nyújtanak a rájuk szerelt kamerák segítségével az érintett régiókról és lakosságról. Ez megkönnyíti a földrajzi feltérképezést és az így generált térképek eljuttatása az illetékes szervezetekhez megsokszorozhatja a humanitárius szakemberek munkájának hatékonyságát. Afrikában a természeti katasztrófák száma és intenzitása évről évre nő, az emberek sebezhetőségével együtt, mely megnöveli az életmentő akciók számát, és meg is nehezíti azokat. Emiatt talán nem véletlen az, hogy pár afrikai ország világviszonylatban sem lebecsülendő működő humanitáriusdrón-flottát mondhat magáénak.

Az afrikai kontinensen Malawi szolgáltatja az egyik legjobb példát a drónok humanitárius felhasználására. Afrikában úttörőként, sőt az egész világon az elsők között létrehoztak –  az UNICEF-fel és egy szilícium-völgyi startuppal karöltve –  a drónok számára egy olyan légi korridort, melyet csak humanitárius célokra használnak. Az ilyen típusú drónok és a légi útvonal iránti igény azért született meg, mert Malawinak a közelmúltban olyan súlyos természeti katasztrófákkal kellett szembenéznie, melyekkel tradicionális módon egyre nehezebben tudtak megbirkózni, ezért innovációra volt szükség. Malawiban a drónok elsősorban vért szállítanak laboratóriumi diagnosztikához – általában HIV tesztre –, valamint sürgősségi gyógyszereket, de az egyre sokasodó aszályok, árvizek és földrengések idején is bevetésre küldik őket, általában a helyzet feltérképezésére. Az ország egyes részeit teherautókkal vagy motorkerékpárokkal nehéz megközelíteni, különösen katasztrófa idején – az ilyen szituációk pedig igen gyakran veszélyeztethetik azon szakértők életét, akik megpróbálnak az érintett területen segédkezni. A drónok egyfajta összeköttetést jelentenek a távoli vidéki közösségek és a fejlettebb, készletekben gazdag régiók között is.

Egy másik afrikai ország, Ruanda is élen jár a nem katonai innovatív drónfelhasználásban, mivel ők voltak az elsők a világon, akik létrehoztak egy drónokkal működő kézbesítő szolgáltatást. Ez talán meglepő lehet, különösen akkor, ha figyelembe vesszük Ruanda gazdasági és pénzügyi helyzetét, hiszen az ország korántsem tartozik a világ vezető nagyhatalmai közé, habár a több mint két évtizeddel korábbi népirtás óta Közép-Afrika egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságává nőtte ki magát. A Paul Kagame elnök által vezetett kormány felkarolta a fejlődést elősegítő projekteket, és egy amerikai startup vállalat együttműködésével megtörtént a drónok kereskedelmi forgalomba hozatala. Kagame előszeretettel fektet be új iparágakba, valamint humán tőkébe, és célja egy tudásalapú, szolgáltatásorientált gazdaság kiépítése. A szigorú légi szabályok és az egymásnak ellentmondó előírások nem tartották vissza az országot a drónok által használt légifolyosó létrehozásától. A pilótanélküli repülő robotok először vér, vérkészítmények és kisebb orvosi felszerelések szállításával kezdték meg a munkát, de folyamatosan bővítik spektrumukat gazdasági és kereskedelmi irányba. Ennek a folyamatnak a kialakítása a releváns szervek elmondása szerint nem volt időigényes folyamat, ami akkor különösen érdekes, ha figyelembe vesszük az Egyesült Államok helyzetét, ahol az olyan nagyvállalatok, mint a Google és az Amazon a mai napig csak ígéreteket tettek le az asztalra a drónok által történő csomagszállítás bevezetését illetően.

Tanzániát is érdemes megemlítenünk az innovatív afrikai országok körében, mivel szintén csatlakozott a fejlesztés új hullámához, és bevezette a drónok alkalmazását vér és oltóanyagok szállítására. Úgy tervezik, hogy 2018-ban létrehozzák a világ legnagyobb egészségügyi drónok által működtetett kézbesítő központját, melyben 4 bázis és 120 drón fog kiszolgálni 1000 klinikát szerte az országban.

Más afrikai országoknak szintén szándékában állt csatlakozni a nem katonai célú drónok egyre szélesebb körű alkalmazásához. Kenyában például egy, a Malawiban kialakítotthoz hasonló légifolyosó létrehozását tervezték, ez azonban nem sikerült, mivel a hatóságok úgy rendelkeztek, hogy ez biztonsági fenyegetést jelentene. De miért? Itt egy visszautalást kell tennünk a hadipar által használt drónokra. A humanitárius drónok általában kisebbek és olcsóbbak, mint a katonaiak, bár a kettő között a legnagyobb különbség az, hogy az előbbiek nem fegyveresek. Azonban még a legkisebb repülő légi járművek is felfegyverezhetők. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy néha katonai drónokat alakítanak át úgy, hogy alkalmasak legyenek humanitárius küldetésekre, tehát azt sem mondhatjuk, hogy megjelenésük különösen eltérő lenne, ami jelentős problémát okozhat megítélésükben. Hogyan tudja megkülönböztetni a polgári lakosság a fegyvertelen és a felfegyverzett drónokat nagy távolságból? Kétségtelen, hogy elmosódik a vonal a kettő között.

Vannak javaslatok arra, hogy kizárólag természeti katasztrófák esetén alkalmazzák a drónokat, és háborús békefenntartásra ne, de az ezzel kapcsolatos kormányközi és nemzetközi tárgyalások általában lassan folynak és sokáig tartanak, az eredmények pedig országonként eltérőek. Talán még nehéz elképzelni, hogy egy természeti katasztrófa során „felderítő” drónok repkednek a levegőben és törekednek a minél pontosabb információ gyűjtésére, miközben a szakemberek az irodában ülve elemzik a kapott adatokat, és előkészítik a „szállítmányt”. Talán csak megfelelő mennyiségű  idő és kellő szabályozás kérdése, amíg a kereskedelmi és humanitárius drónok megjelennek az égen, és nem fogjuk őket gyanakvó pillantásokkal kísérni.

Nyitókép forrása: Shutterstock