Európai Parlamenti választások

A május 23. és 25. között tartott európai parlamenti választások során az Unió minden felnőtt állampolgárának lehetősége nyílt arra, hogy döntsön, milyen Európát szeretne a következő években. A választások lengyelországi fordulója rekordmagas részvételi számokkal zárult, ugyanis a választópolgárok 45,68%-a járult az urnák elé, ennél pedig az ország 2004-es csatlakozása óta még soha nem jelentek meg többen EP-választásokon. Lengyelország kormánypártja, a Jog és Igazságosság (Prawo i Sprawiedliwość, PiS) a leadott szavazatok 45,38%-át szerezte meg, és ezzel huszonhét helyhez jutott az Európai Parlamentben. Az Európai Koalíció (Koalicja Europejska, KE) a szavazatok 38,47%-át és huszonkét széket elnyerve a második helyen futott be, míg a Tavasz (Wiosna) 6,06%-ot, illetve három széket tudhat magáénak. A többi párt a minimális 5%-os érvényességi küszöb alatt maradt. Az eredmények némi meglepetéssel szolgáltak az ellenzék számára, mivel annak tagjai a választás előtti felmérések alapján nagyobb sikerre számítottak.

Földrajzi szempontból Lengyelország két részre szakadt: a Jog és Igazságosság a tizenhárom választókerületből hetet vitt el, míg az Európai Koalíció hatot. Az Ipsos kutatóintézet felmérése szerint a kormányzó pártot leginkább támogatók elsősorban a falvak, kistelepülések lakói, az alap- és középfokú végzettséggel rendelkezők, a nyugdíjasok, a földművesek, illetőleg a munkanélküliek közül kerültek ki. Az Európai Koalíció elsődleges bázisát ezzel szemben a közép- és nagyvárosok, a BA- vagy annál magasabb végzettséggel rendelkezők, a vezető tisztségeket betöltők, valamint a diákok jelentették.

A kormánnyal szemben május 26-át megelőzően indult tiltakozási hullám, illetve az egyház pedofilbotránya ellenére a Jog és Igazságosságnak nagyszámú szavazót sikerült mozgósítania. A választás legnagyobb nyertesének talán a korábbi miniszterelnök, Beata Szydło tekinthető. Noha néhány éve még azt sem tudta, hogy pontosan melyik évben csatlakozott hazája az EU-hoz, most 524 811 szavazatot sikerült összegyűjtenie.

Hogy hogyan sikerült a PiS-nek ennyi támogatót maga mögé állítania? A választásokat követő felmérések az „egyenlőtlen lehetőségeket” jelölik meg dominanciájának elsődleges okaként. A kormányzó párt ugyanis erősebb szálakkal kötődik a közmédiához, és nagyobb ráhatással bír az ott megjelenő anyagok tartalmára is. Sok szavazó számára pedig a hagyományokra és a katolikus vallásra való hivatkozás bizonyult lényegi elemnek, mivel a jobboldali választók nehezen tudják elképzelni, hogy az országban az azonos neműek közötti kapcsolatot törvényileg elismerjék, vagy lehetővé tegyék a művi vetélést. Egyes szakértők szerint az eredmények azt tükrözik, a választók díjazták a PiS szavahihetőségét, mivel a pártnak számos ígéretét sikerült betartania. Szociális programjai, így például a minden lengyel nyugdíjasnak fizetendő plusz nyugdíjkifizetés vagy az 500+ névre hallgató, hamarosan már az első gyermek születésétől az összes családnak járó támogatások sok embert arra sarkaltak, hogy a PiS-re adja le a szavazatát – főleg miután a párt vezetője hirdetni kezdte, az ellenzék a kormány által bevezetett népszerű szociális juttatások felszámolására törekszik. A Jog és Igazságosság az általa folytatott szociológiai kutatásnak köszönhetően pontosan be tudta határolni, hogy kampányával kiket vegyen célba, és milyen ígéreteket tegyen, illetve tartson is be. A PiS-nek szakértők bevonásával sikerült behatóan kiismernie a választóit, illetve az ellenzék lépéseit, 2019-es stratégiáját pedig az így szerzett ismeretek alapján fejlesztette ki. Ennek első gyümölcsét az EP-választásokon aratott győzelem jelenti.

Az Európai Koalíciónak nem sikerült bebizonyítania, hogy képes legyőzni a kormányt, noha a választások előtt erre tett ígéretet. A május 26-át megelőzően készült felmérések azt vetítették előre, hogy a Jog és Igazságosság, illetve az Európai Koalíció szoros mérkőzést fog egymással vívni. A valóság azonban teljesen máshogy alakult: a két párt eredménye közötti eltérés majdnem hét százalékpontra rúgott a kormánypárt javára. Az eredményeket még az Európai Tanácsot vezető Donald Tusk taktikus beszéde sem tudta érdemben befolyásolni. A szavazók számára nem igazán volt világos, az Európai Koalíció esetében tulajdonképpen kire is adják le a voksukat, ez pedig talán annak is köszönhető, hogy ebben a formációban sokféle különböző nézettel és programmal rendelkező párt állt össze. A szövetség egyik tagját adó Lengyel Néppárt (Polskie Stronnictwo Ludowe, PSL) szerint a baloldali pártokkal alkotott koalíció negatívan hatott jelöltjei EP-választásokon elért eredményére, konzervatív szavazóik ugyanis nem fogadták el a balos jelszavakat, és inkább a PiS irányába kezdtek tájékozódni. A PSL ezért június végén dönt arról, hogy az őszi választásokon továbbra is az Európai Koalícióval közösen indul-e, vagy inkább egyedül méreti meg magát.

Donald Tusk a „Lengyelország Európában” elnevezésű felvonuláson az Európai Koalíció vezetőinek társaságában. Az Európai Tanács elnöke az Európai Koalícióra és az egyesült Európára való szavazásra buzdított
Forrás: Shutterstock

A megmérettetésen a harmadik helyet elnyerő Tavasz a szavazatok 6,6%-át szerezte meg. Jóllehet tagjai ennél többre számítottak, mivel egyes felmérések még a két számjegyű eredményt sem zárták ki az esetükben, a pártot vezető Robert Bideroń a választások kapcsán pártja jelentős sikeréről beszélt. Ő a szavazás előtt még úgy nyilatkozott, ha sikerülne helyet szerezniük az EP-ben, akkor azt valamelyik párttársa foglalná el, most viszont már egyáltalán nem is olyan biztos, hogy ez tényleg így fog történni. A Tavasz vezetőjének jelenleg az a célja, hogy megteremtse Lengyelország harmadik számú politikai erejét, és új fejezetet nyisson a lengyel politika történetében. Miközben nyilatkozataiban eleinte amellett tört lándzsát, hogy a Tavasz senkivel nem fog koalícióra lépni, Bideroń most a Demokratikus Baloldali Szövetséget (Sojusz Lewicy Demokratycznej, SLD), a Zöldeket (Zieloni) és az Együttöt (Razem) is felhívta az együttműködésre. Hogy az SLD végül az Európai Koalícióban marad-e, vagy más felállásban méreti meg magát ősszel, még döntésre vár, ezzel kapcsolatban ugyanis június végén fognak belső szavazást tartani a párt összes tagjának részvételével.

Az EP-választások megmutatták, a lengyel politikai élet a szavazókat két masszív, rivalizáló tömb köré koncentrálja. Az őszi választások során még nagyobb részvételre és még szenvedélyesebb kampányra lehet számítani a most otthon maradt szavazók megnyerése érdekében.

A jelenlegi sikerek a PiS-t sokkal bizakodóbbá tették a következő megmérettetéssel kapcsolatban, és a párt arra számít, hogy meg tudja szerezni az alkotmány megváltoztatásához szükséges többséget. Jaroslaw Kaczyński egy, a honlapjukon közzétett nyílt levélben köszönte meg választóiknak a támogatást, és egyúttal kifejezte reményét, hogy ősszel még több szavazatot kapnak majd. A párt júliusban új programját is nyilvánosságra fogja hozni. A szociális juttatások már eddig is az egyik legmeggyőzőbb választási ígéretnek bizonyultak, így az első gyerektől járó 500+ programot legkésőbb az ősz során, még a voksolás előtt bevezethetik. Más ígéretek a vállalkozók számára kedvezményeket, a fogyatékkal élők számára pedig pénzügyi segítséget helyeztek kilátásba, ám ezek kifizetésére idén már nem kerül sor.

A Polgári Platform (Platforma Obywatelska, PO), a Modern (Nowoczesna), illetve a Tavasz még mindig mérlegelik, hogy a soron következő megmérettetésnek külön-külön vagy együtt menjenek-e neki. Fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy az egymagukban induló pártok a megmérettetés során választóik egy részét elveszthetik. Ugyanakkor közös indulás esetén mindannyian biztosak lehetnek afelől, hogy ott lesznek a parlamentben, és több széket tudnak szerezni, mintha önállóan vágnának neki a küzdelemnek. Nem elég viszont, ha az ellenzéknek csupán annyi a célja, hogy a Jog és Igazságosságot szétzúzza, a szavazók ugyanis ennél sokkalta kézzelfoghatóbb elképzeléseket szeretnének látni. A Polgári Platform és a Modern már egyesítették az erejüket, és az együttes részvétel mellett döntöttek. A legfontosabb feladat, hogy a PiS ne tudja megszerezni az ország többi erőtől független kormányzását lehetővé tévő alkotmányozó többséget – de legalábbis a szenátusban ne jusson túlsúlyra.

A nyaralást idén valószínűleg az összes párt politikusa kihúzta a nyári programjai közül, a következő hónapok ugyanis teljes egészükben a választási ígéretekről és az emberek mozgósítására tett szüntelen erőfeszítésekről szólnak majd. Az EP-választások tehát csupán a nyitányát jelentették az ősszel sorra kerülő nagy finálénak.