Európa fekete felhője

2017. július 31-én jelent meg az Európai Bizottság azon kötelező érvényű környezetvédelmi előírása, amely nagyban befolyásolhatja a magyar és európai villamosenergia-termelés jövőjének irányát. A több éves előkészítő munkával, a tagállamok, ipari szereplők és környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek bevonásával kidolgozott szigorítás jól illeszkedik az EU azon szélesebb körű törekvéseibe, hogy globális vezető szerepet vállaljon a szénalapú energiatermelés visszaszorításában. Ebből adódóan a szabályozás fókuszában a kritikus európai légszennyezettségért leginkább felelőssé tehető nagy tüzelőberendezések és szénerőművek állnak, melyek szerepe nem csak európai, de globális szinten is fokozatosan csökken.

A szabályozás Magyarország több tucat erőműve közül a Mátrai Erőművet sújtja leginkább, amely nem csupán a régióban, de európai viszonylatban is vezető helyen áll a légszennyezés tekintetében. Az 1965–1973 között épült szénerőmű öt lignitblokkjának beépített teljesítménye (vagyis beépített generátorai névleges teljesítményének összege) 884 MW. Ezt az öt lignitblokkot még két 33 MW-os gázüzemű energiatermelő blokk egészíti ki. Az erőmű hét blokkjával összesen a magyar villamosenergia-fogyasztás 13%-át képes kielégíteni. A Europe’s Dark Cloud című 2016-os tanulmány alapján a Magyarország számára stratégiai fontosságú alaperőmű évi 6,4 millió tonnás (Mt) szén-dioxid kibocsátásával uniós szinten a 27. helyen szerepel a legszennyezőbb erőművek között. A lista elejére azok a lengyel (37 Mt) és német (32 Mt) ligniterőművek kerültek, amelyek éves kibocsátása egyenként is megközelíti Magyarország teljes éves szén-dioxid-kibocsátását. Érdemes megjegyezni, hogy a fenti két ország, illetve az Egyesült Királyság 19 erőműve teszi ki a lista közel kétharmadát.

Az új szabályozások értelmében az érintett szénerőművek 2021-ig dönthetik el, hogy jelentős beruházások árán megpróbálnak megfelelni az új kritériumoknak, vagy négy év türelmi idő elteltét követően befejezik működésüket. A döntéssel a Bizottság célja az, hogy ösztönözze a piaci szereplőket a megújulók előnyben részesítésére, mivel kizárólag a szénalapú energiatermelés évente 23 000 korai halálesetért tehető felelőssé Európában. Hazánkban ez a szám meghaladja az ezret, melynek nagy részét – éves szinten kb. 700 halálesetet – a kelet-közép-európai régióból Magyarországra beáramló szálló por (vagyis PM_2,5, amely a 2,5 μm alatti részecskeátmérőjű szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve) okozza. Ez a „fekete felhőként” emlegetett por egész Európában jelen van, koncentrációja azonban régióról régióra változik. Mennyisége a legkritikusabb szintet a szennyező hőerőművei kapcsán már említett Lengyelországban, Németországban és az Egyesült Királyságban, illetve Romániában és Bulgáriában éri el; ezekben az országokban együttesen az EU-n belüli korai halálesetek háromnegyedéért tehető felelőssé.

A Mátrai Erőmű már 2000-ben, illetve 2013-ban is hajtott végre költséges beruházásokat a kén-dioxid- és nitrogén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, azonban a 2021-re meghatározott határértékek következtében a két legöregebb, egyenként 100 MW-os blokk biztosan leáll a türelmi idő lejárta után. Az erőmű évek óta tervez egy 500 MW-os, lignitalapú bővítést is: erre ugyan megvan a jelenleg is érvényes engedélye, a tervek megvalósításával kapcsolatban azonban több probléma is felmerül. Egyrészt a jelenlegi tulajdonosok 2010 óta halogatják a kivitelezést, másrészt a bővítés szembemenne az Eurelectric (Európai Villamosenergia-társaságok Együttműködési Szervezete) áprilisi nyilatkozatával, melyben a szervezet tagjai vállalják, hogy nem építenek új szénerőműveket 2020 után. A közlemény kapcsán António Mexia, az Eurelectric elnöke elmondta: „az energetikai szektor eltökélt aziránt, hogy az energetikai rendszer átalakulásának élén járjon, és konkrét lépésekkel támogassa elköteleződésünket az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság kialakításának irányába.” A nyilatkozatot csak a lengyel és a görög tagvállalatok nem írták alá, ami azt jelenti, hogy a Mátrai Erőmű jelenlegi tulajdonosai – a többségi tulajdonos Rheinisch-Westfälisches Elektrizitätswerk AG (RWE), a Magyar Villamos Művek (MVM) és az Energie Baden-Württemberg AG (EnBW) – nem számolnak a bővítéssel. Kérdés tehát, hogy a német RWE és EnBW által eladni kívánt erőmű milyen új tulajdonosi kézbe kerül, és hogy végül valamilyen módon megvalósulhat-e a tervezett erőműbővítés.

A szénalapú energiatermelés az elmúlt években nem csupán Európában, de az egész világon erős hanyatlásnak indult. A CoalSwarm, a Greenpeace USA és a Sierra Club 2017-es tanulmánya alapján a szénerőműveket érintő beruházások a változó szabályozási és gazdasági környezetnek köszönhetően 2016-ban mélypontra süllyedtek. 2017 elején az építés előtt álló erőművek tervezett kapacitása mindössze 570 GW volt, míg 2016 ugyanezen időszakában ez az érték elérte az 1090 GW-ot. A tanulmány a szénalapú energiatermelés visszaesése nyomán elképzelhetőnek tartja a 2016-ban aláírt párizsi éghajlatvédelmi egyezmény által kitűzött cél betartását, vagyis a globális felmelegedés mértékének 1,5 °C alatt tartását, azonban ehhez szükség lenne a jelenleg még üzemben lévő blokkok gyorsabb ütemű bezárására is. 2016-ban összesen 64 GW kapacitást vontak ki a szénalapú energiatermelésből, nagyrészt az Egyesült Államokban és Európában.

Az Eurostat adatai alapján az elmúlt évtizedekben a kőszén és a lignit felhasználásában is fokozatos, közel azonos mértékű csökkenés volt megfigyelhető, 2013-at követően pedig még erőteljesebbé vált a visszaesés. A kőszén uniós felhasználása 2016-ban mélypontra süllyedt: a felhasznált 239 Mt szén 47,5 százalékos visszaesést jelentett az 1990-es szinthez képest.

A visszaesés ellenére a szénerőművek globális energiatermelésben betöltött szerepe 40 százalékos részesedésüknek köszönhetően továbbra is meghatározó és nélkülözhetetlen. A jelenlegi trendek alapján a szén fokozatosan veszíteni fog jelentőségéből, ám továbbra is képes lesz dominálni a piacot a következő évtizedekben, azonban a változó jogi és gazdasági környezet mindenképp segíti a dekarbonizációs folyamatok felgyorsulását.

A nyitókép forrása: Shutterstock