A munka világa napjainkra jelentősen megváltozott. A globalizáció, a technológiai és a digitális forradalom hozta lehetőségek, illetve a növekvő informális munka, instabil megélhetés és jövedelmek okozta kihívások jelentős hatással vannak a nők munkaerő-piaci szerepvállalására is. A kérdéskört az ENSZ is kiemelt prioritásként kezeli, a 2017-es nemzetközi nőnap fókuszába is a „Nők a munka változó világában” tematikát helyezte.
Nemzetközi keretrendszer
A nemzetközi normatívák és szakpolitikai keretrendszerek (különösen a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény, illetve az ENSZ pekingi cselekvési platformja) rendelkeznek a nők jogaival kapcsolatos kötelezettségekről és kötelezettségvállalásokról, illetve azok teljes körű és ténylegesen végrehajtásáról. A 2015. szeptember 25-én az ENSZ Közgyűlés által elfogadott új egyetemes fejlesztési menetrend központi elemei között is kiemelt helyen szerepel a nemek közötti egyenlőség ügye. A „Világunk átalakítása: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” 2030-ra meg kívánja szüntetni a szegénységet, elő kívánja mozdítani a közös gazdasági jólétet, az inkluzív társadalmi fejlődést, és csökkenteni a környezetre gyakorolt káros hatásokat. A menetrend 17 fenntartható fejlesztési célt és 169 célkitűzést foglal magában, amelyek között a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és a lányok emancipációja mind önálló célkitűzésként, konkrét célértékekkel és mutatókkal, mind pedig a fenntartható fejlődési célok előirányzataiba és mutatóiba beépített horizontális kérdésként jelenik meg.
Az 5. fenntartható fejlődési cél, „A nemek egyenlőségének megvalósítása, minden nő és lány társadalmi szerepvállalásának megerősítése” célkitűzései közül legalább négy közvetlenül foglalkozik a nők gazdasági szerepének megerősítésével megnevezve a nem fizetett gondozási és háztartási munka elismerését, a nők teljes körű és tényleges részvételének biztosítását a vezetés és döntéshozatal valamennyi szintjén, a nők egyenlő jogainak biztosítását a gazdasági erőforrásokhoz, illetve a digitális technológiák alkalmazásának javítását:
5.1 A nőkkel és lányokkal szemben alkalmazott megkülönböztetés minden formájának megszüntetése mindenütt;
5.2 A nők és lányok elleni erőszak valamennyi formájának – többek között az emberkereskedelem, valamint a szexuális és egyéb típusú kizsákmányolás – megszüntetése a köz- és a magánszférában;
5.3 Valamennyi ártalmas gyakorlat, például a gyermekházasság, a korai és a kényszerházasság, valamint a női nemi szervek megcsonkításának felszámolása;
5.4 A nem fizetett gondozási és háztartási munka elismerése és értékelése közszolgáltatások, infrastruktúra és szociális védelmi politikák biztosításával, valamint a háztartáson és – országoktól függően – a családon belüli felelősség megosztás előmozdítása;
5.5 A nők teljes körű és tényleges részvételének és a vezetési esélyegyenlőségnek a biztosítása a döntéshozatal valamennyi szintjén a politikai, a gazdasági és a közéletben;
5.6 Egyetemes hozzáférés biztosítása a szexuális és reproduktív egészséghez és a reproduktív jogokhoz, a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési programjával és a pekingi cselekvési platformmal, valamint az ezek felülvizsgálatáról rendezett konferenciák záródokumentumaival összhangban elfogadottak szerint;
5.A Arra irányuló reformok végrehajtása, hogy a nemzeti jogszabályokkal összhangban a nők egyenlő jogokat szerezzenek a gazdasági erőforrásokhoz, valamint hozzáférést kapjanak a föld és más ingatlanformák feletti tulajdonjoghoz és ellenőrzéshez, a pénzügyi szolgáltatásokhoz, az örökséghez és a természeti erőforrásokhoz;
5.B Az alaptechnológiák, különösen az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának javítása a női emancipáció előmozdítása érdekében;
5.C Megbízható szakpolitikák és végrehajtható jogszabályok elfogadása és szigorúbbá tétele a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, valamint a nők és lányok minden szinten megvalósítandó emancipációja érdekében.
A 8. fenntartható fejlődési cél, a „Tartós, inkluzív és fenntartható gazdasági fejlődés, teljes és hatékony foglalkoztatás és tisztességes munka megteremtése mindenki számára” célkitűzései között is megtalálhatóak horizontális elemekként beépítve a nők gazdasági szerepének megerősítését célzó intézkedések:
8.5 Teljes és hatékony foglalkoztatás és a tisztességes munka lehetőségének megteremtése minden férfi és nő számára, beleértve a fiatalokat és a fogyatékkal élőket; továbbá egyenlő bérezés biztosítása az egyenlő értékű munkáért;
8.8. A munkajogok védelme, a biztonságos munkakörülmények biztosítása minden munkás számára, beleértve a migránsokat, különösképpen pedig a női migránsokat, és azokat, akiknek bizonytalan a foglalkoztatása.
Nők a globális munkaerőpiacon
A nők politikai és gazdasági jogaiért vívott küzdelme milliók számára tette lehetővé, hogy fizetett munkaerővé válhassanak, a nők munkaerő-piaci jelenléte mégis messze elmarad a férfiakétól napjainkban is. A nemek közötti egyenlőtlenségek koncentráltsága miatt a nők a globális értéklánc alján jutnak legtöbbször munkához sérülékeny foglalkoztatási formákban – értve ezalatt a legrosszabbul fizetett állásokat, alvállalkozói munkákat, az önfoglalkoztatás bizonytalan formáit, darabbéres fizetéseket, kevés vagy épp teljesen hiányzó hozzáférést a tisztességes munkához és a szociális ellátórendszerhez.
