Brexit

A jelenlegi tervek szerint az Egyesült Királyság 2019. március 29-én kilép az Európai Unióból, azonban hogy mi lesz utána, azt továbbra is homály fedi. Bár egyes elemzések nem fukarkodnak a fényes jóslatokkal a Brexit esetére, legtöbbjük mégis inkább sötét színekben festi le a jövőt. A kilépés azonban nemcsak a britekre nézve lehet előnytelen, hanem számos európai országra, így hazánkra nézve is. Sőt, Magyarország valójában az egyik legnagyobb vesztese lehet a szigetország EU-val való szakításának.

A jelenlegi tervek szerint az Egyesült Királyság 2019. március 29-én kilép az Európai Unióból, azonban hogy mi lesz utána, azt továbbra is homály fedi. A 2016. júniusi szavazás óta különböző elemzések, jóslatok születnek a gazdaság várható alakulásáról. Ezek egy része ugyan fényes jövőt és gazdasági sikereket jósol Nagy-Britanniának, a többségük azonban ennek pont az ellenkezőjére számít.

Utóbbi kategóriába tartozik az Oxford Economics nevű elismert kutatóintézet legutóbbi elemzése is, amely megállapította, hogy ha nem születik időben megegyezés a kilépésről, és az ún. „cliff-edge” (vagyis átmentei időszak, illetve az Unióval való megállapodás nélküli) kilépés valósul meg, akkor 2020-ra a brit GDP két százalékkal esik vissza, és az EU-s tagállamok gazdaságai is megsínylik a helyzetet; leginkább Írország, amelynek egy százalékot esne a GDP-je. Ami számunkra leginkább fontos, hogy Írország után közvetlenül Magyarország és Csehország járna a legrosszabbul, 0,5%-os visszaeséssel. Minket pedig Lengyelország követne bruttó hazai termékének 0,4%-os mérséklődésével. Ez nagyjából megegyezik azzal, amit Varga Mihály nyilatkozott tavaly nyáron, ő ugyanis 0,4% körüli visszaesést jósolt hazánknak.

Miért járunk mi is rosszul?

1. Kevesebb kohéziós támogatás

Németország után Nagy-Britannia az EU költségvetésének 2. legnagyobb befizetője. Az Unió a tagállamok befizetéseiből fedezi a kohéziós támogatásokat, azaz az elmaradottabb régiók felzárkóztatását. Magyarország ezekből a pénzekből ezermilliárdokat kapott az elmúlt években, ami jelentősen hozzájárult az ország gazdasági növekedéséhez. Valószínűsíthető, hogy a brit kilépést követően csökkenni fog a kohéziós célokra fordított összeg is.

Ez a probléma azonban szerencsére még valószínűleg várat magára, hiszen az EU hétéves költségvetési periódusokban tervez, és a jelenlegi 2020-ig tart (sőt, egyes kifizetések 2023-ig), Nagy-Britannia pedig – a tárgyalások jelenlegi állása szerint – vállalta, hogy a periódus végéig fizetni fogja azt a hozzájárulását, amelyet korábban még az Unió tagjaként vállalt. Hogy 2020 után mi lesz, azt nem tudhatjuk.

2. Magyar kereskedelmi kapcsolatok az Egyesült Királysággal

Mivel Magyarország kicsi és nyitott gazdaság, mindenképpen érzékenyen reagál a nemzetközi kereskedelmi változásokra. 2016-os adatok szerint országunk importjának közel 2%-a jött Nagy-Britanniából, és az exportunk 4%-a irányult oda. Valószínűleg a kereskedelmi kapcsolatok volumenében, legalábbis átmenetileg, megtorpanás lesz majd tapasztalható addig, amíg mindkét fél nem igazodik az új helyzethez. Mivel nem tudjuk, hogy Nagy-Britannia milyen gazdasági feltételek mellett kereskedik majd a jövőben az EU-val, a kérdés további részletei még bizonytalanok.

De miért pont minket érint ennyire? – Magyarok Nagy-Britanniában

2004-ben csupán három tagállam nem élt azzal a lehetőséggel, hogy egy hétéves periódus során fokozatosan nyissa meg munkaerőpiacát az újonnan csatlakozott országok állampolgárai előtt: Nagy-Britannia, Svédország és Írország. Eredetileg majdnem az összes tagállam nyitásra készült, azonban a többségük az utolsó pillanatban meggondolta magát. Az Egyesült Királyság nem így tett, emiatt azonban jóval több munkavállaló érkezett hozzájuk, mint arra eredetileg számítottak. Két év alatt közel 600 000 ember ment az országba elsősorban a volt keleti tömb országaiból – köztük Magyarországról. A britek eredetileg évi 5-13 ezer fővel kalkuláltak. Tanulságként 2007-ben, Románia és Bulgária csatlakozásakor már ők is a fokozatos piacnyitást választották.

Tehát, ha az EU-n belüli migrációt vizsgáljuk, az Egyesült Királyságba legnagyobb számban a 2004-ben csatlakozott országok állampolgárai vándoroltak. Ennek köszönhető a jelentős magyar (illetve lengyel, cseh stb.) jelenlét, és ennek következtében az is, hogy a brit kilépés fokozott mértékben fog sújtani minket.

Az Eurostat 2016-os adatai szerint majdnem 100 ezer magyar él a szigetországban, nem számolva a diákokat és az ideiglenesen ott tartózkodókat (pl. az idénymunkásokat). A legtöbben a nagy- és kiskereskedelmi, hotel- és vendéglátóipari szektorban, illetve valamilyen gyártósoron dolgoznak. Ugyan legtöbbször csak arról hallani, hogy miért érinti negatívan a magyar munkapiacot az elvándorlás, nem szabad elfelejteni, hogy a kint dolgozó magyar állampolgárok a magyar gazdasághoz is hozzájárulnak, ugyanis minden hónapban jelentős összegeket utalnak haza, vélhetően családjuk segítésére.

Adatok forrása: ksh.hu, grafikon készítője: Bocskor Kitti, licenc: CC BY-NC-SA 2.0

Észrevehető, hogy a gazdasági válság óta folyamatosan nőtt a hazautalások mértéke, azonban az utóbbi néhány évben növekedésének üteme lassult. Ez azonban nem azt jelenti, hogy kevesebb munkaerő távozik az országból Nagy-Britanniába, hanem azt, hogy egyre többen költöznek ki családostul. Ennek köszönhetően pedig már kevésbé van szükség arra, hogy a kikötözők Magyarországra küldjék a pénzt.

Hogyan fog hatni a Brexit a magyar munkaerőáramlásra és a szigetországban dolgozó magyarokra? Mivel a kint dolgozók legtöbbje olyan szektorban helyezkedett el, amelyeknek nagy a humántőke-igénye, nem valószínű, hogy a már kint lévő emberek egyik napról a másikra elvesztenék az állásukat, hiszen szükség van rájuk. Azonban a Brexitről szóló szavazás és a bevándorlóellenes Leave-kampány sokak kedvét elveheti, hogy Nagy-Britanniába költözzön, így várhatóan a külföldre távozó munkaerő inkább másik EU-s országba vándorol majd. Szintén számíthatunk arra, hogy a britek szigorítani fogják a munkavállalási engedély feltételeit, és felső határt szabnak az évi bevándorlók mennyiségének.

Az EU-n belüli munkaerővándorlás trendje önmagában viszont még nem csökkenti a Magyarországra áramló hazautalások összegét. Azok, akik a Brexit után távoznak az országból, másik nyugat-európai országból ugyanúgy tudnak majd hazautalni.

Érdemes lesz tehát figyelemmel kísérni a Brexit tárgyalások alakulását, hiszen annak eredménye sok szempontból hatással lesz hazánk jövőjére is.

A nyitókép forrása: Shutterstock