A Nyugat-Balkán és a Kelet legfényesebb csillaga

„Most a Kelet csillaga áll magasan” – nyilatkozta Orbán Viktor november 27-én Budapesten, a Kína és 16 közép- és kelet-európai ország között zajló háromnapos gazdasági és kereskedelmi fórum megnyitóján. A kínaiakkal való együttműködésnek a balkáni országok és főként Szerbia kereskedelmében, illetve az ide érkező külföldi befektetések esetében is mind fontosabb szerep jut.

Ahogy a háromnapos találkozón többször is elhangzott, a tagországok – tizenegy uniós tagállam és öt nyugat-balkáni ország – számára a 16+1 együttműködés fontos partneri kapcsolatot jelent, ugyanis az elmúlt évben a kétoldalú kereskedelem Kína, illetve a közép- és kelet-európai (KKE) országok között majdnem 59 milliárd dollárt tett ki. Li Ko-csiang kínai miniszterelnök bejelentette, hogy az elkövetkező időszakban Kína további hárommilliárd dollárt különít el az országcsoport tagjainak fejlesztésére.

Szerbia és Kína között jelenleg hatmilliárd dollár értékben folynak közös projektek, a legutóbbi budapesti találkozón pedig további új szerződéseket is aláírtak. Ezek közül kiemelkedik a 11-es korridor egyik, valamivel több mint harminckilométeres szakaszának kiépítéséről szóló szerződés, amelynek összértéke mintegy 450 millió euróra rúg. Ahogy Zorana Mihajlović szerb közlekedési miniszter kifejtette, ez a fejlesztés több szempontból is fontos, ugyanis a készülő közlekedési folyosó összeköti Szerbiát és Montenegrót, valamint a jövőben a Belgrád–Szarajevó autópályának is része lesz, miáltal Szerbia balkáni gócponttá válik, teljes mértékben kihasználva kedvező földrajzi fekvését. A két ország jelenleg több síkon is együttműködik. Szerbia és Kína között idén január óta kölcsönös vízummentességi megállapodás van hatályban, melynek értelmében a két ország polgárai harminc napig tartózkodhatnak vízum nélkül a másik területén. 2017-ben a kínai Bank of China megnyitotta fiókintézetét Belgrádban, amely azóta a bank régiós központjaként működik, és hatóköre a volt jugoszláv tagállamokat, valamint Görögországot, Romániát, Bulgáriát és Albániát is lefedi majd. Ez a pénzintézet az első kínai tulajdonban lévő bank Szerbiában.

A budapesti 16+1 csúcstalálkozó ideje alatt Orbán Viktor miniszterelnök Ana Brnabić szerb kormányfővel is tárgyalt a többi között a Belgrád–Budapest vasútvonal korszerűsítéséről, amely a személy- és az áruszállítás szempontjából is fontos szerephez jut majd. A vasútvonal a páneurópai folyosók rendszeréhez tartozik, és az ún. X-es számú korridor része. A 16+1, illetve tágabban az egy öv, egy út projekt keretein belül Szerbia számára a szóban forgó vasútvonal korszerűsítése jelenti a legfontosabb kezdeményezést. Ez egyben az első határon átnyúló közös projekt Magyarország mint EU-tagország, Szerbia mint EU-tagjelölt ország és Kína között, nyilatkozta a szerbiai kormányfő.

A páneurópai folyosók
Forrás: Wikipédia, szerző: historicair, licenc: CC BY-SA 3.0

A vasúthálózat felújítását november végén kezdték meg. Jelenleg az első, 34,5 kilométeres, Belgrád és Ópázova település közötti szakaszon folynak a munkálatok. Ezek befejezése majdnem 300 millió dollárba kerül, finanszírozására pedig Szerbia a kínai Export–Import Banktól vett fel kölcsönt évi 2%-os hiteldíj, 180 hónap törlesztési és 60 hónap türelmi idő mellett. Egyes jelentések szerint a szerbek a kölcsönből vásárolt nyersanyagokat és munkaerőt is főként Kínából szerzik majd be. A szerbiai – Belgrád–Kelebia közötti –, összesen 184 kilométer hosszú vasútvonal korszerűsítésének összértéke kétmilliárd dollár, amelyet nagyrészt ugyancsak kínai hitelből fognak fedezni. A tervek szerint a munkálatok három szakaszban folynak majd, és várhatóan hat év múlva útjára indulhat az új nemzetközi gyorsvonat, amely a modernizált vonalon helyenként a 200 km/óra sebességet is el tudja érni. A felújítás kezdete előtt három évbe telt, amíg a szerbiai fél begyűjtötte az építkezéshez szükséges dokumentációt. Zorana Mihajlović közlekedési miniszter a munkálatok kezdetekor elmondta, hogy a projekt indítása fontos és sikeres nap Szerbia számára, mivel jelenleg a vonatok átlagsebessége mindössze 40 km/óra. Az elmúlt harminc évben (a délszláv háborúk alatt és után) ugyanis nem történt jelentősebb befektetés a vasúthálózat felújításába és karbantartásába. A tervek szerint a felújítás után a Belgrád–Budapest vasútvonalnak négy vágánya lesz: kettőn utasszállító vonatok közlekedhetnek akár 200 km/óra sebességgel, a másik kettőt pedig 120 km/óra sebességgel teherszállításra lehet majd használni.

A magyar és a szerb fővárost összekötő, 1881–1884 között kiépített, 350 kilométeres vasútvonalon jelenleg is naponta több vonat indulhat útnak, viszont a vasúthálózat rossz állapota, illetve a rajta közlekedő vonatok alacsony sebessége – a vonalon a legnagyobb elérhető sebesség mindössze 70 km/óra – miatt az út a menetrend szerint nyolc és fél órát tart. A felújítások után az utazási idő várhatóan három órára csökken. A vasútvonal a Vajdaság két olyan nagyobb városát – az Újvidéket és a magyar határhoz közeli Szabadkát – is érinti, ahol nagy számban élnek a vajdasági magyar közösség tagjai.

A vasút korszerűsítése Szerbia számára az utasszállítás és az áruforgalom szempontjából is rendkívül fontos. A balkáni gócpontnak számító országnak ugyanis Jugoszlávia szétesése, a délszláv háborúk és a Buldózer-forradalom után szüksége van a gazdaság, illetve a kereskedelem serkentésére. Ahogy azt Boris Nikolic a Szerbiai érdek az egy út, egy öv kezdeményezés keretein belül c. munkadokumentumban is kifejtette: „Úgy tűnik, hogy Szerbia és valamennyi volt jugoszláv tagköztársaság majdnem három évtizedet elpazarolt, most pedig azon a gazdasági úton halad, amelyen Jugoszlávia a nyolcvanas években járt.”

Nyitókép: Flickr