A 2017/2018-es lengyel V4 soros elnökség programja

1991. február 15-e óta működik a modernkori visegrádi együttműködés, amely az 1335-ös visegrádi királytalálkozó után kapta nevét. Céljai és az együttműködés keretei sokat változtak a rendszerváltások óta, létjogosultságát pedig némileg megkérdőjelezte a négy állam 2004-es csatlakozása az Európai Unióhoz. A regionális együttműködési keret azonban ennek ellenére sem vesztette el hasznát, és az önmeghatározás rögös útja után mára már sokan egyenesen közös visegrádi identitásról és közös értékekről beszélnek. 

Mindemellett az együttműködés továbbra sem intézményesült és szigorúan kormányközi alapon működik. A találkozók rendszerességét, napirendjét jelentős mértékben formálja az adott időszakban soros elnökségi feladatot betöltő ország. Ez 2015-ben Szlovákia, 2016-ban Csehország volt, 2017-ben pedig Lengyelország vette át a szerepet.

Az adott elnökség főbb prioritásait és a találkozók szintjét, időpontját az előre lefektetett elnökségi programok határozzák meg. A jelenlegi lengyel soros elnökség programja az alábbi főbb fejezeteket tartalmazza: erőteljes V4 álláspont az Európai Unió legfontosabb kérdéseiről, kiterjesztett párbeszéd révén szinergiák létrehozása, biztonság és stabilitás a régióban, V4 identitás és láthatóság, valamint kohézió és összekapcsolódás.

ERŐTELJES V4 ÁLLÁSPONT AZ EURÓPAI UNIÓ LEGFONTOSABB KÉRDÉSEIRŐL

A találkozók időpontjaiból is kiderült, hogy a V4 egyik legfontosabb célja, hogy hallathassa saját hangát az uniós döntéshozatali folyamatban. Ezt fejezi ki a lengyel elnökség program első fejezetcíme is: a Strong V4 Voice in the European Union. Ezen a fejezeten belül tárgyalják a migráció problémáját, amely továbbra is fontos marad. A bevándorlási szakpolitika területén az együttműködés fő célja a tömeges irreguláris migráció kiváltó okainak megakadályozása és a külső határvédelem fejlesztése, közben pedig a schengeni övezet megőrzése. A Közös Európai Menekültügyi Rendszer reformja kapcsán elutasítanak minden önkéntes vagy kötelező javaslatot, amely kvóták alapján osztaná szét a kérelmezőket, viszont támogatják egy Vészhelyzeti Alap működését, melynek célja, hogy segítsen kezelni a tömeges irreguláris migrációt kiváltó okokat.

Az energiapolitikai együttműködés kapcsán a cél az energiapiac fejlesztése, a piaci zavaroknak való kitettség csökkentése. Fontos az európai országok alkupozíciójának erősítése a külső ellátókkal szemben, az energiaellátással kapcsolatos kormányközi megállapodások átláthatóságának növelése, valamint a gázellátottság diverzifikáltságának és biztonságának növelése. A V4 számára kiemelt prioritás a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló és nukleáris energia, összhangban a 2030-as uniós környezeti célkitűzésekkel. A gázpiacokon kiemelt jelentőséggel bír az infrastruktúra fejlesztése, így az Észak-Dél korridor kiépítése. A energiaforrások diverzifikációja érdekében támogatják olyan új terminálok működtetését, mint az épülő LNG terminál Świnoujścieben. A felek továbbá hajlandóak az álláspontjaik egyeztetésére a tervezett Északi Áramlat II. ügyében, valamint fontosnak tartják a közös gázpiac létrehozásáról szóló hosszútávú célkitűzést.

Az olajpiacokon igyekeznek összehangolni intervenciós lépéseiket, amit az olajkínálat megszakadása esetén alkalmaznának, valamint növelni akarják az ellátásbiztonságot. Továbbra is komoly problémát jelent a régióban az olajpiacon kialakult szürkegazdaság felszámolása. A villamos energiával kapcsolatban az elnökség fő célja, hogy a területen alkalmazott technológiai eszközök piacán törekedjen az egyenlő versenyfeltételek megteremtésére. Az egységes Belső Energiapiac megteremtése érdekében pedig a lengyel elnökség szorgalmazza az infrastruktúra fejlesztését és a minél szorosabb összekapcsolódást. A nukleáris energiát érintő ügyekben az együttműködés mottója továbbra is a technológiai semlegesség, azaz nem szükségképpen részesítik előnyben a nukleáris energiát a megújuló energiaforrásokkal szemben, a cél, hogy a piaci szabályszerűségek és az EU által meghatározott környezetvédelmi célkitűzések alapján a lehető legoptimálisabb projekteket támogassák. A K+F területén is cél az együttműködés fejlesztése, különösen az Allegro projekt kapcsán, ami a negyedik generációs atomreaktorok fejlesztését érinti. Emellett kiemelten fontos a képzési együttműködés és a radioaktív hulladéktárolás fejlesztése, valamint az Európai Nukleáris Energia Fórum működésének támogatása.

A szlovák soros elnökség alatt beindult Digital Visegrad projekt továbbra is fontos prioritásként jelenik meg a regionális együttműködésben. Az EU Digital Single Market (DSM) stratégiájának megvalósítása kiemelten fontos a V4 régióban, a modern technológiai eszközök bevezetése által generált gazdasági fejlődés pedig kifejezetten kívánatos. Ezért az V4 államok támogatják a fejlődést a kiberbiztonság területén, ahol a Computer Security Incident Response Team (CSIRT) megalapításával és a Central European Cyber Security Platform (CECSP) segítségével mélyítik el az együttműködést.

A V4-ek több különleges rendőri egység és kiválósági központ létrehozását is tervezik, hogy hatékonyabban küzdhessenek a kiberbűnözés ellen. Az együttműködési területekhez tartozik az ipar digitizációja is, ahol új technológiai eszközökkel fejlesztik az interoperabilitást, elősegítik a smart-management és a szellemi jogok védelmének hatékony megvalósulását. Mindemellett fontos az e-kereskedelmi tranzakciók akadályainak fokozatos lebontása, kiemelten a KKV szektorban és a start-up cégek esetében.

KITERJESZTETT PÁRBESZÉD RÉVÉN SZINERGIÁK LÉTREHOZÁSA

A V4+ kiterjesztett együttműködési forma, amely lényege, hogy a négy visegrádi ország tárgyalásaira eseti alapon meghívnak partnerországokból is állami vezetőket (V4+Japán, V4+Ausztria és Szlovénia) kifejezetten hasznos eszközként jelent meg a múltban, ezért a lengyel elnökség továbbra is szorgalmazza a párbeszédet. A közép- és délkelet-európai országokkal először a 2010-es Budapest V4+ Energy Security Summit kapcsán jelent meg közös nyilatkozat a V4+ tárgyalások eredményeként. Szintén együttműködést keres a V4 csoport a balti és északi országokkal (V4+NB) valamint a BENELUX államokkal (V4+BENELUX). Ez utóbbival már 2012 óta adnak ki közös nyilatkozatokat a felek számára fontos közös ügyekről.

A V4 számára fontos az egyeztetés az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata előtt. A szomszédságpolitikai eszközök segítségével az EU kiemelt kapcsolatot kínál szomszédjainak, amely a közös értékek iránti kölcsönös elkötelezettségre épül. A szomszédságpolitika céljai között szerepel a politikai koordináció, a szilárdabb gazdasági integráció, a megnövekedett mobilitás és a népek közötti kapcsolatok ápolása. A lengyel V4 elnökség célja ezzel kapcsolatban, hogy a szomszédságpolitikában érintett országokkal kapcsolatban erősítse a differenciálást és a megfelelő prioritások felállítását, vagyis a régió számára fontos partnerországokkal való együttműködés nagyobb hangsúlyt kapjon és a közös értékek vitathatatlan fontossága mellett erőteljesebben jelenjenek meg a biztonsági aspektusok is. A lengyel elnökség alatt várhatóan továbbra is fontosak lesznek a keleti partnerség (EaP) országai, amelyekkel kapcsolatban a legfőbb tennivalót továbbra is az infrastruktúra fejlesztés jelenti az áruszállítás területén, kiemelt jelentőségű az energetikai együttműködés és továbbra is fontos a jogbiztonság fejlesztése, így az intézmény-építés és korrupció elleni harc lesz.

A lengyel elnökségi program megállapítja, hogy tekintettel kell lenni a keleti szomszédságban lévő országok eltérő ambíciószintjére, és azokra fókuszálni, akik elkötelezettek a reformok mellett az Association Agreements and Deep and Comprehensive Free Trade Areas (DCFTA) keretében. A visegrádi országok szándéka, hogy tapasztalataik megosztásával segítsék Georgiát, Moldovát és Ukrajnát a DCFTA-reformok kapcsán. Erre jó példa a CSMP (Civil Servant Mobility Program), amit a Think Visegrad Platform keretében valósítottak meg. A program célja, hogy az EaP országok közszolgái tapasztalatcsere céljából ellátogassanak cseh, lengyel, magyar és szlovák minisztériumokba és az ott szerzett hasznos tapasztalatokat otthon megosszák kollégáikkal.

A lengyel elnökség egy olyan időszakra esik, amikor az EU olyan új kihívásokkal szembesül, mint a délről érkező tömeges migráció, amely alapjában határozza meg a Nyugat-Balkán és Törökország integrációs folyamatát. A V4 álláspont szerint továbbra is a bővítési politika a legjobb eszköz a stabilitás és jólét terjesztésére, így üdvözli a nyugat-balkáni integrációt elősegítő cselekvési terveket és minden olyan kezdeményezést, ami támogatja a jó gyakorlatok átadását. Emellett politikai konzultációk segítségével igyekeznek a V4 országok a kérdést az uniós napirenden tartani.

A nem-európai partnerországokkal való együttműködés terén a V4 nyitott minden konkrét eredménnyel kecsegtető programra olyan országokkal, mint Kína, Japán, Korea és az Egyesült Államok. Erre jó példát jelentenek az anyagtudományok területén működő tudományos projektek, amik a V4+Japán kezdeményezésben valósultak meg. Emellett V4 konzultációk működnek az ENSZ és a multilaterális diplomácia területén, így az ENSZ választási folyamatai során, a nemzetközi béke és biztonság, az SDG-k (Sustainable Development Goals) és az emberi jogok fejlesztése területén.

Az uniós szakpolitikákkal kapcsolatos kérdések (migráció, energia, digitizáció) és a kiterjesztett együttműködés áttekintése után a következő blogbejegyzés a lengyel V4 elnökség további prioritásaival (védelempolitika, V4 identitás, kohéziós politika) fog foglalkozni.