A visegrádi országok jelenlegi lengyel soros elnökségével foglalkozó második blogposztunk az elnökségi program harmadik, negyedik és ötödik fejezetével foglalkozik, amelyek a védelempolitikai együttműködés, a V4-identitás és a kohéziós politika területét vizsgálják.
BIZTONSÁG ÉS STABILITÁS
A lengyel elnökségi program harmadik fejezete kifejti, hogy a Visegrádi Csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy bekapcsolódjon a kollektív védelmet elősegítő műveletekbe és jól összehangolt, hasznos munkát, valós hozzáadott értéket képviseljen a NATO szövetségi rendszerében. A DAV4, az Európai Védelempolitikai Cselekvési Terv és a V4 Kiképzési és Gyakorlati Stratégia, valamint a V4 Védelmi Együttműködés Új Nyitás projektje alapján a lengyel soros elnökség három prioritást határozott meg. Ezek előírták a V4 katonai hozzájárulás növelését a NATO- és EU-képességekhez, a képességfejlesztési és hadiipari beszerzésekhez kapcsolódó fejlesztéseket, valamint az interoperabilitás fejlesztését az oktatási-képzési programok és hadgyakorlatok segítségével.
A dokumentum szerint a romló biztonsági helyzet miatt fokozni kell az együttműködést, hogy egyszerre lehessen kezelni a keleti és déli biztonsági kihívásokat, támogatni a NATO intézményi fejlesztését és javítani az elrettentési képességet. Ehhez kapcsolódóan a fő cél a varsói csúcs döntéseinek megvalósítása és a védelmi képességek fejlesztése az európai közös biztonság- és védelempolitika (CSDP) és az Európai Globális Stratégia (EUGS) által előírt kereteken belül. Kiemelt cél továbbá felkészíteni a V4 EU Harccsoportot a 2019 második félévére tervezett készenlétre, fenntartva a lehetőséget, hogy a harccsoport NATO Moduláris Erőként később is rendelkezésre állhasson.
A V4-államok megállapodtak, hogy újra kell indítani a képességfejlesztés és a hadiipari beszerzések területén működő korábbi kezdeményezéseket. A lengyel elnökségi program potenciális közös fellépést tervez az EU, a NATO, az EBESZ és az ENSZ műveleteiben, valamint kifejezi elkötelezettségét a transzatlanti kapcsolatok javítása területén, támogatva az Egyesült Államok gyakorlati elköteleződésének növelését az európai védelem területén. Végül, de nem utolsósorban a visegrádi országok igyekeznek megvalósítani az EU és a NATO hibrid hadviselés elleni stratégiáit és keresik a fejlesztési lehetőségeket a grúz, moldáv és ukrán haderőreformok kapcsán.
Az elnökségi program kiemelt prioritásként kezeli a rendészet és határvédelem fejlesztését, így kifejezetten a migráció és a menekültek problémáját, a vészhelyzeti egészségügyi ellátást, valamint a polgári- és katasztrófavédelem területét. Ennek érvényesítése érdekében konferenciákat szerveznek a V4 államokban a jó kormányzás témájában, valamint támogatják, hogy a tagállamok vezető tisztségviselői találkozókon egyeztessék álláspontjaikat az EU tanácsi ülések előtt a menekültreform és határvédelem kérdéseivel kapcsolatban. A visszafogadási egyezmények megvalósítása kapcsán szakértői szintű találkozók is kerülnek megrendezésre, illetve jelentős célkitűzés az is, hogy olyan szakértői írások szülessenek, amelyek az aktuális bevándorlási helyzetet elemzik.
A rendészeti együttműködés keretében fontos a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a kábítószer-kereskedelem és a kiberbűnözés elleni küzdelem, valamint a terrorizmus és a radikalizmus elleni fellépés, a határőrizet fejlesztése és a válságkezelés. A polgári- és katasztrófavédelem területén a szakpolitikai igazgatói találkozók során a V4-országok azt is megvitatják, hogy miként lehet csökkenteni az országok sebezhetőségét az ár- és belvízvédelem területén, valamint a szélsőséges időjárási körülmények okozta károkkal összefüggésben.
A 2016/2017-es elnökség a kulturális együttműködés keretében olyan projekteket támogat, mint az Új Európa Nemzetközi Színházfesztivál, az Új Visegrád Színház projekt, örökségvédelem területén pedig a negyedévente megjelenő HERITO magazin. Az Ifjúsági programok területén külön támogatást kapnak azok a kezdeményezések, amik támogatják az Európa Tanács Gyűlöletbeszéd elleni kezdeményezését. A turizmus és sport területén több kiemelt találkozót is terveznek az elnökség idejére, például a turizmusért felelős ágazati miniszterek találkozóját 2017 márciusában.
Herito Magazin.
Forrás: HERITO
A kohéziós politika területén a V4 számára kiemelten fontos a 2014-2020-as tervezési időszak programpontjainak megvalósítása, különösen az új mechanizmusok és a tervezett kohéziós politikai reformok (visszaható hatályú kondicionalitás, területi elosztás) fényében, amelyek esetlegesen hátrányosan érinthetik a régió felzárkózását. A dokumentum szerint a kárpát-medencei régióban az EU makro-regionális stratégiáján keresztül is fejleszteni kell az együttműködést. A lengyel elnökség ezáltal szorgalmazza a kiterjesztett vitát a V4 kárpát-medencei partnerországai között a társadalmi-gazdasági fejlesztéspolitika területén meglévő közös érdekek érvényesítése érdekében. A korábbi sikeres Interreg programok tanulságai alapján a lengyel elnökség a további szakértői megbeszéléseket is támogatja, különösen azokat, amelyek a 2007-2013 közötti időszakban a lengyel-szlovák és lengyel-cseh határ menti programok alapján szerzett tapasztalatcserét segítik elő. A dokumentum emellett megemlíti az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatási rendszerek hatékonyságának növelését, illetve a pályáztatás egyszerűsítését a V4 országaiban.
A térrendezési politikák (Spatial Policy) világában a lengyel elnökség szorgalmazza a V4+2 kiterjesztett együttműködést új partnerek, így Szerbia és Ukrajna bevonásával, felhasználva az Alacsony-Tátrában megrendezett 2015-ös szakértői találkozó eredményeit. Az urbanizáció területén a V4 támogatja az Amszterdami Paktum és az EU Urbanizációs Agenda megvalósítását, az Európai Bizottság által indított smart city kezdeményezés kapcsán a cseh soros elnökség alatt indult szakértői találkozók folytatását és a fenntartható városi fejlődésről szóló párbeszédet.
TEN-T interaktív térkép.
Forrás: Európai Bizottság.
A közlekedésfejlesztés területén a négy visegrádi ország támogatja a Trans-European Transport Networks (TEN-T) hálózat kiépítését az észak-déli folyosóval kapcsolatban, és összehangolja álláspontját a 2020 utáni megvalósítási időszakra vonatkozóan. Emellett tárgyalnak a Connecting European Facility (CEF) keretében támogatott vasúthálózat-bővítési projektek kapcsán is, amennyiben azok a V4-országok határai felé vezető hálózatokat Fehéroroszországgal és Ukrajnával kötik össze. A TEN-T projekt keretében a közlekedési folyosókra telepítendő repterek kapcsán a visegrádi országok támogatják az intermodális csomópontok létrehozását a jövőben. A TENT-T hálózatok kapcsán a lengyel elnökség kiemelten támogatja, hogy a Balti-Adriai folyosót, az. 5. sz. vasúti fuvarozási útvonalat és a 11. sz. borostyánút vasúti fuvarozási útvonalat az Európai Bizottság terveivel összhangban bekössék a központi hálózatba. Továbbá az elnökség kiemelten támogatja, hogy a 2014-2020-as időszakban fejlesszék a tengeri kikötőket (Gdańsk, Gdynia, Szczecin, Świnoujście) a belső területekkel összekötő közlekedési útvonalakat.
A 2016/2017-es lengyel elnökség legfőbb célja tehát az érdekegyeztetés szorgalmazása annak érdekében, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott viták során minél meggyőzőbben jelenjen meg a térség álláspontja az adott politikaterületen. Továbbra is a napirenden maradt a védelempolitikai együttműködés lehetősége, amely ugyan nem mutatott látványos eredményeket az elmúlt években, de kisebb-nagyobb fejlődés látható, így például az EU V4 Harccsoport készenlétben tartása megvalósult. A V4 identitás kialakítására továbbra is jó eszköznek bizonyulnak a kulturális, ifjúsági és csereprogramok. A kohéziós és fejlesztéspolitika területén továbbra is fontos, hogy a regionális együttműködés keretében a felek előzetesen megvitatják álláspontjaikat, hogy közösen tudják képviselni a régió érdekeit az Európai Unió makro-stratégiai programjainak kialakításakor és a Kárpát-medence továbbra is komoly támogatást élvezzen. Ugyanígy az uniós szakmai vitákban egyre többet felbukkanó smart city kezdeményezésekkel kapcsolatban is igyekszik a V4 lehetőségeket találni az uniós projektek régióba vonzására. Továbbra is kiemelt problémát jelent az országok között vasúti, légi és hajózási útvonalak minőségének fejlesztése, ennek érdekében Csehország, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország azon kezdeményezéseket támogatja a működő uniós programok (a TEN-T és a CEF) keretében, amelyek elősegítik az infrastrukturális összekapcsolódást a térségben.