A közép-ázsiai régió vízügyi kérdéseivel kapcsolatosan jellemzően feszültségekről, konfliktusokról, sőt, a vízháború veszélyeiről olvashatunk. A valóság ennél jóval komplexebb, az alvízi és felvízi államok közötti kapcsolatok nem pusztán a geopolitikai elhelyezkedés által meghatározottak. Jelen tanulmány célja, hogy Kirgizisztán és Kazahsztán példáján bemutassa, az alvízi és felvízi helyzet nem eredményez determinisztikus hatásokat az államközi kapcsolatok esetében, illetve az esetlegesen fennálló feszültségeket keltő tényezők nem jelentik azt, hogy az adott államok között nem alakulhat ki együttműködés ugyanazon a területen.
