A 2015 áprilisában bejelentett keretmegállapodás fordulópontot jelentett a P5+1 (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország), illetve Irán között zajló nukleáris tárgyalások során. A szerző e szerződés elemzésére és az amerikai érdekcsoportok állásfoglalásainak bemutatására vállalkozott, külön kibontva a Demokrata Párt és a Kongresszus mindkét házában többségben lévő republikánusok szempontjait. A döntéshozatal menedzseléséből arra következtet, hogy a Kongresszus taktikája mögött meghúzódó egyértelmű cél, hogy kéretlenül egy nyolcadik tárgyalópartnerré kíván válni.